Nyitott kocsibeálló vagy garázs: mi a különbség?

Azok, akik parkoltak már a tűző napon órákon át vagy kapartak már jeget élettelen kékre fagyott ujjakkal az autó szélvédőjéről indulás előtt, illetőleg azok, akiknek sajgott már a hátuk annyira, mintha azon egész éjjel ördögök roptak volna csárdást mire kiásták a gépkocsijukat a vastag hótakaró alól, bizony kivétel nélkül elgondolkodtak már azon, hogy „&#{ä@*!!”.

És igazuk is van. Egy garázs vagy kocsibeálló nagyon is hasznos tud lenni bizonyos helyzetekben. De vajon melyik a hasznosabb számunkra, a garázs vagy a kocsibeálló, melyikre érdemesebb beruháznunk?

Érdemes először ehhez azt tisztáznunk, hogy a kettő között mi az érdemi különbség?

Talán kezdjük is azzal, ami leginkább meghatározhatja azt, hogy végeredményben melyik beálló mellett is döntünk. Ez a tényező pedig az, hogy a garázs és a nyitott kocsibeálló nagyon eltérő mértékben képesek védelmet biztosítani a gépjárműveink számára.

A nyitott kocsibeálló

A többnyire négy, de legalább három oldalról nyitott (esetleg apácaráccsal ellátott) kocsibeálló képes megvédeni az autó fényezését és kényes műszerfalát a közvetlen UV sugárzástól és a tetejét a nem kívánt madárürülékektől, valamint a szemerkélő esővel szemben azt, aki épp ki- vagy beszáll, esetleg csomagot pakol a csomagtartóba.

Amire viszont nem képes: megvédeni a zordabb időjárás (jég, hó, tartós esőzés, forróság, por, stb. viszontagságaival szemben magát a gépkocsit. Sokan pont emiatt részesítik előnyben a zárt falazattal rendelkező (akár fűtött) garázst.

A garázs

A garázs egy olyan kocsibeálló, ami oldalfalakkal és egy felfelé nyíló elektromos-, vagy gyakrabban egyszerű kétszárnyú, hagyományosan nyitható ajtóval rendelkezik, valamint stabil, többnyire beton alappal – ez utóbbinak a létesítését azonban a helyi jogszabályok akár építési engedélyhez is köthetik.

Így ahol építési engedély szükséges egy garázs felhúzásához, ott a bürokratikus eljárásba bonyolódás helyett (vagy épp annak az idejére) ésszerűbb lehet egy egyszerű, nyitott kocsibeálló létesítésében gondolkodni.

Milyen alapanyagokból készül a garázs és milyen főbb beálló típusokkal találkozhatunk?

A nyitott garázs vagy más néven a nyitott kocsibeálló

A kialakítása lehet ferde féltetős, íves vagy lapostetős. Készülhet a felépítmény vázszerkezete fémből (rendkívül időtálló horganyzott vasból/galvanizált acélból), alumíniumból, illetőleg az időjárás viszontagságainak ellenálló, felületkezelt fából.

A teteje legtöbbször plexiből, vagy cellás, UV szűrős polikarbonát lapokból áll, de találkozhatunk ún. nyeregtetős, hagyományos fa gerendázattal, cseréppel ellátott beállóval is. Amennyiben pedig a tető dőlésszöge valamint a szerkezet teherbírása azt engedi, akár napelemet is telepíthetünk rá, ezzel is hasznosíthatjuk a frissen létesített, plusz felületet.

A garázs

A szakszerűen kivitelezett, megfelelően vastag beton alapra épült garázs felépítménye és tetőszerkezet általában igen masszív, így ez is alkalmas lehet napelemek telepítésére, kiváltképp, ha maga a felépítmény szakszerűen kivitelezett, az alapanyaga pedig masszív tégla vagy fa gerenda.

Vannak, akik esztétikai szempontok alapján döntenek egyik vagy másik építmény mellett

A garázs tömbszerű megjelenése sok esetben ronthatja a kert összképét, míg egy szellősebb szerkezetű nyitott kocsibeálló vagy féltetős beálló esztétikai szempontból kellemesebb látványt nyújthat.

A nyitott kocsibeálló ráadásul alkalmas lehet arra is, hogy filagóriaszerűen különböző növényeket futtassunk fel rá; az ily módon „kizöldített” szerkezet szinte belesimulhat a környezetébe, még akkor is, ha eredetileg fémből készült.

Az is szempont lehet, hogy milyen hamar van szükségünk a beállóra, illetőleg milyen összeget akarunk rászánni

Tény, hogy egy nyitott kocsibeálló akár egy hosszúhétvége alatt és alacsonyabb költségvetésből is kivitelezhető a kertünkben, mint egy garázs, hiszen a beálló elemei készen is megvásárolhatóak. De akár kompletten, készen, helyszíni összeszerelést kérve is megvehetjük belőle azt a modellt, amelyik a legjobban illik a házunkhoz vagy épp a kertünkbe.

Azonban a garázs felépítése már egyértelműen ránk vagy az általunk megbízott építési vállalkozóra, kivitelezőkre vár – ám az utóbbi sajnos mostanában ritkább, mint a fehér holló, így a kivitelezés akár hónapokig is elhúzódhat.

Nyitott gépkocsibeállót tehát vehetünk készen is vagy elkészíthetjük saját kezűleg, azonban vigyázat! Ne bonyolódjuk bele az összeszerelési munkálatokba, ha a kreativitásunk magasan veri a kézügyességünket.

Azonban nem csak ez okozhat bonyodalmakat, hiszen ha nem megfelelő minőségű, esetleg túl gyenge szerkezetet vásárolunk meg, továbbá, ha azt nem megfelelően rögzítjük a talajhoz vagy aljzatbetonhoz, a szél könnyedén megemelheti, tönkreteheti a kész beálló vázát és tetőszerkezetét.

Ha nincs gépjárművünk, akkor is érdemes elgondolkodni egy nyitott gépkocsibeálló felhúzásán

Azoknak is érdemes lehet, ha nem is fix garázst, de egy nyitott gépkocsibeállót építeni a házuk mellé, akiknek nincs saját gépjárművük. Hiszen a hosszabb-rövidebb időre érkező, szállóvendégek, barátok, vagy épp hazalátogató családtagok gépjárművét is megvédheti ideiglenesen ez a praktikus szerkezet az erős UV sugárzástól a szállingózó hótól, a szemerkélő esőtől, ónos esőtől.