Kerti szivattyú öntözéshez. Melyiket válasszuk?
Ha Ön éppen szivattyút keres, hadd könnyítsük meg a dolgát!
Írásunkban egyszerűen és közérthetően elmagyarázzuk, hogy mik azok a kerti szivattyúk, miért érdemes azt a kertben illetőleg a kútban vagy akár az esővíz gyűjtő tartályban használni.
Arról is fogunk írni, hogy milyen típusokkal lehet találkozni ma a szivattyúk és házi vízművek piacán. Ezáltal sokkal könnyebben eldöntheti azt, hogy az egyes szivattyúk közül melyik lesz az Ön kertjének legmegfelelőbb modell.
Ha tehát nehezen tudja eldönteni, hogy melyik szivattyú a megfelelő a kertje öntözéséhez, csak olvasson tovább!
Mi az a szivattyú?
Éppen olyan, mint a dugattyú, csak egészen más. A szivattyú szívó vagy nyomó hatást kifejtve képes egy csövön át a felszín közeli vagy mélyebb rétegekben-, tartályokban levő vizet és egyéb folyadékot felszínre juttatni, mozgatni.
Céltól függően több fajtája is van: kerti felhasználású kerti szivattyú, csőkút vagy búvárszivattyú, ásott kút szivattyú, szennyezett víz szivattyú, szennyvíz szivattyú, továbbá fűtési keringető szivattyú, bor- és gázolajszivattyú, élelmiszeripari szivattyú, stb.
Milyen főbb típusaik vannak?
A kerti szivattyúk választéka igen széles, és több típusa is létezik, így bátran elmondható, hogy a locsolókannás cipekedés okozta váll és hátfájásoknak leáldozott.
A szivattyúk kifejezetten jó szolgálatot tesznek a kert gondozása során. Egyes kerti szivattyúk beépített áramláskapcsolóval vagy akár komplett vezérléssel rendelkeznek; csap megnyitásával indulnak és elzáráskor leállnak. Ezek a szivattyúk el vannak látva szárazonfutás elleni védelemmel is és képesek (vízhozam függvényében) kisebb hétvégi házak komplett vízellátását is biztosítani.
Locsolásra, kerti öntözőrendszerek megtáplálására árammal és akkumulátorral működő készülékek közül is választhatunk. Ezek között vannak felszíni (egy és két csöves) szárazbeépítésű kerti szivattyúk és víz alatti, úgynevezett búvárszivattyúk, amelyek céljukat tekintve hasonlóak, de működési elvükben és felhasználási lehetőségeikben nagyon is eltérnek.
Melyik milyen elven működik?
Míg a felszíni szivattyúkat értelemszerűen a kúton, a talajfelszín felett használjuk és mechanikájuk a víz hatékony, vákuum általi felszívására lett kifejlesztve, addig a búvárszivattyúkat úgy tervezték, hogy azok a szivattyúzandó vízbe merüljenek, és onnan nyomják fel a vizet.
A felszíni szivattyúk között találhatunk teljesítmény függvényében egy és kétcsöves, valamint centrifugál és jet rendszerű (ez utóbbi az elterjedtebb manapság), önfelszívó modelleket. Míg előbbiek 6 méter körüli mélységből képesek felszívni a vizet, utóbbiak szívómagassága 9-10 méter is lehet.
Az elektromos merülő, vagy más néven búvárszivattyú hermetikusan lezárt motorja egy olyan forgó kereket hajt meg, amelyik a diffúzoron át kifelé és egyben felfelé nyomja a vizet. Egyes búvárszivattyúk akár a talajfelszín alatt 100 méterrel és a vízfelszín alatt több méter mélyen működve is képesek az elvárt vízhozamot garantálni (persze a rendelkezésre álló vízgyűjtő kapacitásának függvényében).
Szemben a vízfeletti szivattyúk vákuumos vízfelszívásával a búvárszivattyúk víz alatti hatékonyságát az is garantálja, hogy a ránehezedő víznyomás is nyomja befelé a vizet a szivattyúba, így nem igazán kell sok energiát arra fordítaniuk, hogy a víz beáramoljon a szivattyúba. A szivattyú körüli víz a nagyteljesítményű motor folyamatos hűtését is segíti.
Legfőképpen: melyik mire használható?
Egy szivattyú nem alkalmas minden felhasználási célra. Bár a felszíni sugárszivattyú és a búvárszivattyú egyaránt használható az összegyűlt kút-, talaj- vagy esővíz kiszivattyúzására épp úgy, mint a csatorna tartalmának rendszeres szivattyúzására, utóbbihoz már kifejezetten a szilárd anyagok kezelésére is alkalmas szennyvízszivattyút ajánljuk.
Kertgondozáshoz, locsoláshoz egy felszíni vagy egy merülő szivattyú is megfelelő eszköz lehet. Azt, hogy végül melyik lesz a jó választás, a vízvételezés helye (fúrt kút, tó, vagy víztartály), mérete (a kút szélessége és mélysége), valamint az elérhető víz fekvése (felszín közeli, vagy mély rétegvíz) fogja meghatározni.
Folyamatos, de lassú, csepegtető locsoláshoz egy kis teljesítményű, 100-130 liter víz/perc kapacitással rendelkező szivattyú is megfelelhet. A nagyobb vízigényt (pl. egész tábla haszonnövény locsolása, tómeder feltöltése) azonban csak az olyan nagyteljesítményű szivattyúk képesek kiszolgálni, amelyek legalább 200 liter/perc vízszállítási paraméterrel rendelkeznek.
Egy nagyobb teljesítményű szivattyú akár a kerti tavak téli lehorgászás előtti leeresztésére, vagy akár szezonális tószűrőként, rendszeres levegőztető vízforgatóként is igen jó hatásfokkal alkalmazható eszköz, hiszen egyes búvárszivattyúk könnyedén kezelik még a szilárd anyagokat is.
A szivattyúk egyéb hasznos tulajdonságai
Az, hogy a kútban, vagy a víztároló tartály belsejében helyezik el a merülő szivattyút egyben azt is jelenti, hogy annak hangja kifejezetten minimálisra csökken, ugyanis a víz elnyeli a működő motor által keltett zajt. Persze a felszíni szivattyúk között is akad csendesebb modell, de a nagyobb teljesítmény azért legtöbbször nagyobb zajjal is jár, ebbe bele kell törődni.
A végére pedig egy jó tanács
Ne vásároljon olyan szivattyút, ami éppen csak megüti a vele szemben támasztott feltételeket. Inkább ráhagyással a nagyobb teljes emelőmagasságú (Hmax érték) és nagyobb maximális szállítási értékű (Qmax érték) eszközt válassza.
Vagyis érdemes inkább egy nagyobb teljesítményű szivattyút megvásárolni, hogy az eszköz mindig megfelelő nyomás mellett legyen képes biztosítani a kertje számára azt az optimális liter/perc vízszállítási értéket, ami annak gondozásához szükséges.