Milyen szivattyút vegyek? Szivattyú fajták felhasználás szerint

A megfelelő víz- vagy kútszivattyú kiválasztása során érdemes több szempontot is figyelembe venni, kiváltképp, ha távol a közműhálózatoktól, kizárólag szivattyú szolgáltatná számunkra vagy állataink, termesztett növényeink számára a vizet.

A vízszivattyúknak több típusa is van

Sőt, egyes szivattyúk olyan további, speciális célokra lettek tervezve, mint például a házi víznyomás fokozása vagy a speciális vízkivezetés (pl. szennyezett víz kiszivattyúzása), vagy például desztillációs rendszer kiszolgálása.

A motoros sugárszivattyú (talajfelszíni szivattyú)

A sugárszivattyú esetében a szivattyú a föld, illetőleg a kút felett helyezkedik el, és egy (vagy két) szívócsövön keresztül szívja fel a mélyből vizet. Mivel a mechanikája igen egyszerű – motoros sugárszivattyú rendszer szivattyúja mozgatja a vizet, és a motor meríti a szivattyút – ezek általában kevesebb karbantartást igényelnek.

Nyomástartály alkalmazásakor a centrifugális rendszerű szivattyú hozza létre a nyomást és a létrejött vákuum segítségével szívja fel a vizet a kútból.

Ez a kiszivattyúzott víz egyesül a meghajtott vízzel, és nagy nyomáson a lakás rendszerébe kerül. Ezt a szivattyú-rendszert gyakran párosítják egy nyomástartállyal, amely kiegyenlíti a víznyomást az egész lakás rendszerében.

A merülőszivattyú (víz alatti szivattyú)

A merülőszivattyú, vagy más néven búvárszivattyú a belső visszacsapó szelep mellett egy vízszivattyút és egy típus függvényében eltérő teljesítményre (vízkiemelésre) képes szivattyúmotort is tartalmaz, ám szemben a talajfelszíni üzeműekkel, általában nem rendelkezik kiegyenlítő nyomástartállyal.

Míg a sugárszivattyúk húzzák a vizet, addig a búvárszivattyúk alapvetően a víz felfelé nyomásával működnek. Mivel a víz nyomása lényegesen kevesebb energiát igényel, mint a víz kihúzása, a búvárszivattyúk gyakran hatékonyabbak a mély kutak esetében.

Mikor, melyik fajta szivattyúra lehet az adott helyen inkább szükségünk?

Annak függvényében érdemes dönteni, hogy a sekély vagy mély kutakhoz való, netán a házi vízellátást is fedezni képes sugárszivattyúra vagy esetleg a mélyebb kutakhoz és vizekhez tervezett, úgynevezett merülő búvárszivattyúra lehet az adott helyen inkább szükségünk?

Ezt legtöbbször a rendelkezésre álló kút fajtája, a kútburkolat átmérője és a kút valamint az abban található víz átlagos mélysége határozza meg. Így mielőtt döntenénk egyik vagy másik típus mellett, vegyük mindezeket számításba és, ha a kútfúrás adatai nem állnak rendelkezésünkre, méressük fel a kút tényleges mélységét.

Ha sikerült a kúthoz illő szivattyús rendszer típusát meghatározni, folytassuk az alábbiakkal

Stabil a vízkészlet?

Ha nem, lehet érdemesebb a kutat újrafúratni vagy kitisztíttatni. Amennyiben azonban a vízkészlet stabil és a felszín közelében található, akkor nem lesz nehéz dolgunk a vízvételezéssel.

A vízszintet mind nyugalmi mind üzemi állapotban érdemes megmérni, előfordulhat ugyanis, hogy egy nagyobb kapacitású szivattyúval egy alacsony vízhozamú kutat esetleg „szárazra húzhatunk”, kiváltképp, ha az nem rendelkezik alacsony vízszint kapcsolóval. Ez a helyzet olyankor kellemetlen, ha eleve állandó/nagyobb mennyiségű vízre volna szükségünk.

A nyugalmi (statikus) vízszint az, amelyen a kút beáll, ha nincs 1-2 napig vízkivétel, az üzemi szint pedig az, amelyen folyamatos szivattyú működtetés mellett mérhető a kútban.

Felszíni vagy mélyrétegből érkezik a kiszivattyúzandó víz?

Ha a kút illetőleg a víz forrása mélyen található (gyakorta dombos vidékeken ez 100 lábat is elérheti mi több, meg is haladhatja) akkor az alábbiakat érdemes átgondolni:

Sekély kúthoz, 25 lábig (kb. 6-8méterig) a sekély kúthoz való egycseppes sugárszivattyú is elég. A 25-110 láb mély kúthoz érdemes már inkább a kétcseppes (dupla csöves) sugárszivattyút választani, azonban, ha a kút mélysége 100-110 láb (kb. 35-35 méter) felett van, az egyértelműen egy izmosabb teljesítményre képes, nagy emelőkapacitású búvárszivattyút igényel.

Locsoláshoz van szükségünk a folyamatos helyi vízellátásra, vagy ivóvízellátás céljából?

Nem mindegy az sem, hogy milyen minőségű vízvételezési igénnyel vásárolnánk vízszivattyút, ugyanis az igényelt vízminőség kardinális pontja lehet a szivattyúválasztásnak. Ehhez előzetesen érdemes hatóságilag bevizsgáltatni a kút vizét. Locsoláshoz az enyhén szennyezett (pl. homokos, szemcsés) víz is megfelelő, ehhez azonban olyan szivattyút kell vásárolnunk, amely képes azt kezelni meghibásodás nélkül.

Milyen mértékű vízhozamra van szükségünk?

Ha a fenti szempontokon alaposan átrágtuk magunkat, a következő igen fontos szempont, amire még ki kell térnünk, az a szivattyú elvárt teljesítménye. Hiszen nagyon nem mindegy, hogy adott idő alatt hány liter vagy köbméter vizet képes adni számunkra.

A kert locsolótömlős időszakos locsolásához elég egy 50 l/perc kapacitású szivattyú is. Azonban komplett öntöző vagy itatórendszer működtetéséhez legalább olyan nagyteljesítményű szivattyúra van szükség, amely (erre alkalmas üzemi vízszint mellett) képes a 80-100 literes percenkénti vízhozamot is garantálni.

Egy tipikus 3 szobás háznak a vízszükségletét vízvételező helyei (például a mosógép, mosogatógép, csapok, zuhanyzó, kád, és kültéri vízcsapok) számának függvényében akár egy 80 liter/ perc hozamú szivattyú is fedezheti, de ez természetesen függ az átlagos vízfelhasználás mértékétől is.

Amennyiben az ingatlanon belül több vízfogyasztó hely is van, akkor érdemes egy hidrofor tartályt is vásárolni a víz tárolására, ezzel is kímélve a szivattyút. Ha nincs tartály, akkor a vízvételezéskor az áramláskapcsoló jelzésére a szivattyú újra meg újra be majd ki fog kapcsolni. A nagyobb igénybevétel pedig akár jelentősen csökkentheti az élettartamát.

A legjobb hatásfokú szivattyú kiválasztásához és ezzel egyszersmind a későbbi problémamentes vízvételezéshez tehát a víznyerő hely általános jellemzőit, valamint saját igényeinket egyaránt fontos alaposan végiggondolni.