Fedélzeti autós kamera használata Magyarországon: ezekről érdemes tudnod

Európa országaiban a fedélzeti kamerák szabályozása nem egységes vagy legalábbis a jogszerű használata egy igen vitatott kérdés.

Egyes európai országokban, mint például Ausztria, a menet közbeni felvétel készítés még magánszemélyként sem engedélyezett.

Mik a fedélzeti kamera használatának szabályai?

Ha tehát nyaralni indulunk és külföldön is használni szeretnénk menet közben a kamerát mindenképpen érdemes előre tájékozódni arról, hogy az adott országban az autós kamera használata megengedett-e; Horvátországban, Olaszországban és Nagy-Britannia területén nem lehetnek ezzel gondjaink, azonban egyes európai országokban kifejezetten tilos is lehet.

Hazánkban bár jelenleg egyértelmű tiltás nincs erre vonatkozólag, mégis tisztában kell lennünk magát a felvételkészítést érintő néhány jogszabályi előírással, amelyek közvetve, de szabályozzák a fedélzeti autós kamerák használatát.

Figyelem! Felvételt készíteni fedélzeti kameránkkal nem tiltott, de a felvétel felhasználása jogszabályi keretekbe ütközhet!

Az tehát, ha magánszemélyként szeretnénk autózás közben felvételt készíteni az újonnan beszerzett első vagy hátsó oldalra felszerelt fedélzeti kameránkkal nem tiltott, ám a menetkövető kamerákkal szemben felsorakoztatott érvek különböző, főleg adatvédelmi aggályokat fogalmaznak meg.

Ennek megfelelően a felvételek felhasználásának jogi kereteit az alábbi rendeletek és jogszabályok szabályozzák:

  • A hazánkban 2018. május 25.-től hatályban levő GDPR adatvédelmi rendelet (Data Protection Regulation), valamint
  • az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló évi CXII. törvény 3.§ 2. pontja.

Utóbbi törvényrendelet szerint személyes adatnak minősül minden az érintettel (vagyis a kamerán rögzített személlyel) kapcsolatba hozható adat, „különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.”

Mivel így a másokról, például jelen esetben egy fedélzeti kamera által rögzített és kezelt felvétel személyes adatnak minősül, a 2011. évi CXII. törvény 5.§-a alapján a személyes adat csak akkor kezelhető és használható fel, ha ahhoz az érintett (a felvételen egyértelműen beazonosítható) személy hozzájárul, vagy törvényi felhatalmazás alapján (de csak az abban meghatározott körben) a helyi önkormányzat rendelete azt elrendeli.

A fentiekben jelzett problémák (és jogi vonzatai) egyébként a motoros, biciklis bukósisakokra felszerelhető menetrögzítő vagy GoPro akciókamerák esetében is felvethetők.

A kamera felhelyezése és magáncélra történő felhasználása engedélyezett

Azonban ennek is megvannak a keretei:

  • A felvételek nem lehetnek kimagaslóan jó minőségűek (pl. 4K-s) és nem rögzíthetnek folytonos mozgást.
  • Tárolni a fedélzeti kamera által rögzített felvételeket kizárólag magáncélra és maximum 5 napig lehet.
  • Ez idő alatt a rögzített és eltárolt adatokhoz 3. fél nem férhet hozzá.
  • Az autós fedélzeti kamerával készült felvételeket a tárolás ideje alatt sem szabad nyilvánosságra hozni (facebookon, vagy egyéb médiákban közzétenni, harmadik félnek kiadni, sokszorosítani és terjeszteni)
  • Kiadni kizárólag kár vagy baleset esetén lehetséges, bizonyítási és jogos érdekérvényesítés céljából, a rendőrség számára. (A fedélzeti kamera által rögzített képeket egyes esetekben a biztosítók valamint az incidensben közre játszó úthiba esetén a közútfenntartó szolgálatok is elfogadják.)

A felvételek ráadásul, ha azok tisztán és egyértelműen felismerhető adatokat (felismerhető arc, egyéb személyes jellemző, rendszám, stb.) tartalmaznak, nem tehetőek közzé, nem hozhatóak nyilvánosságra a rajta szereplők beleegyezése nélkül semmilyen módon.

Baleset vagy egyéb közúti incidens esetén a kamera által rögzítettek segítséget jelenthetnek a történtek felderítésében – feltétlenül érdemes ezért mérlegelni az előnyöket és a hátrányokat

Mi szól mégis a fedélzeti kamerák használata mellett?

Az, hogy az autós kamera használata illetőleg a használat közben keletkezett felvételek– kiváltképp a GPS-el rendelkező, sebességrögzítésre is képes kamerák felvételei –, felhasználhatóak bizonyítékként így sok esetben perdöntőek lehetnek.

Az üröm az örömben azonban az, hogy a fedélzeti kamerák felvételei nem fogadhatóak el egyértelmű bizonyítékként mivel ezek az eszközök nem hitelesített mérőeszközök. Vagyis nem kötelesek az általuk rögzített és szolgáltatott adatot a hatóságok figyelembe venni.

Mi több, amennyiben rendelkezésre áll egyéb jogszerű bizonyíték akkor érdemesebb azok alapján kezdeményezni az eljárást, nehogy tátott szájjal belefussunk egy személyiségi jogsértési perbe.

Összefoglalva: bár a megengedő szabály miatt a kamerafelvétel birtokosa megkísérelheti gazolni a saját sérelmére történt közúti szabálysértés, károkozás, bűncselekmény és egyéb jogsértés tényét a kamerafelvétellel, azonban az elkészített felvételek önmagukban sérthetik mások személyiségi jogait.

Azaz fennáll a lehetősége annak, hogy az autónk kicsi, de jól látható fedélzeti kamerája által készített felvételeken szereplő személy eljárást kezdeményez velünk szemben a személyiségi jogainak megsértése okán – és erre mi magunk szolgáltatjuk a terhelő bizonyítékot.