A gyeptrágya helyes használata és alkalmazása: így járulhatsz hozzá a pázsit ápolásához

Ahány gyeptrágyát leemelünk a polcról, szinte annyiféle összetétellel találkozhatunk és akkor az „apróbetűs” részekről még nem is beszéltünk, amihez nem csak egy jó szemüveg, de némi háttértudás is szükségeltetik. Mutatjuk, mit érdemes tudni a gyeptrágyákról.

Elsősorban azt, hogy a különböző beltartalom és eltérő makroelem arányok hátterében az áll, hogy a gyep trágyázása egy igen összetett feladat, legalábbis, ha a célunk az, hogy gyorsan, sűrű, egészséges pázsit viruljon az első- vagy épp hátsókertben.

A gyeptrágya alkalmazása ennek megfelelően a gyep aktuális vegetációs periódusához, növekedési fázisához (csírázás, gyökérnövesztés, gyökérváltás, szár, levélhajtás, sűrűsödés stb.) és az ahhoz szükséges tápanyagigényéhez igazítandó.

Az NPK – vagyis a pázsit ápolásához szükséges legfontosabb makroelem tápanyagok

A boltban kapható gyeptrágyák nevében vagy leírásában a három tápelem (NPK) mennyiségét számok mutatják, vagyis azt, hogy milyen makroelem összetevőből, milyen arányban tartalmaz az adott termék.

Ez azért fontos információ, mert az egyes összetevőkre a növénynek más és más növekedési ciklusban van szüksége.

N – Nitrogén:

Tavasszal, vagy felülvetés alkalmával az indító vagy indító jellegű, nitrogénben gazdag műtrágya segíti a növényt az erőteljes növekedésnek indulásban. A nitrogén azonban túl nyurga és erőtlen (fellazult szövetes) szálakat eredményezhet, ha abból tartósan sokat kap a pázsit. A fellazult szerkezet pedig teret enged a különböző fűbetegségeknek, gombásodásnak.

Vigyázat, az egyes gyeptrágyák eltérő formában tartalmazhatnak nitrogént, ez pedig kihatással lehet annak hatásmechanizmusára; lehet gyors felszívódású, löketszerű, vagy elnyújtott hatású, amely lassan, akár hónapokon át fejti ki a hatását.

P – Foszfor:

A foszfor igen fontos a fiatal gyep számára, hiszen minden anyagcsere folyamatának szerves része, a csírázástól az egészségesen fejlődő növekedésen át a sűrű gyökérképződésig. Ezáltal növeli a növény ellenálló képességét a betegségekkel valamint a szárazsággal szemben.

K – Kálium:

Amikor befejeződött a növekedés, a gyepnek olyan alkotóelemre van szüksége, amely az erősödéséhez szükséges, ez a kálium. Mivel a kálium fokozza a gyökerek vízfelvételét és csökkenti a párologtatás intenzitását, így segít, hogy a pázsit könnyebben átvészelje a szárazabb időszakokat valamint a forró, nyári napokat.

A tél beállta előtt is érdemes olyan gyeptrágyát választani, amelyikben hangsúlyos összetevő a kálium. Ezzel ugyanis megfelelően támogathatjuk a gyep fagytűrő képességét és télállóságát is.

A magas kálium arányú gyeptrágyák használatával megerősíthetjük a növények szöveteit, szabályozhatjuk és javíthatjuk a vízháztartását, fokozhatjuk a betegségekkel szembeni ellenálló képességét és a regenerálódó képességét.

Milyen makroelemek találhatóak még az egyes gyepműtrágyák összetevői között?

A legkisebb mennyiségekig nem merülnénk bele a részletekbe, mert azok leolvashatóak a termékek címkéiről.

Azonban a további fő összetevőkre még szükségét látjuk kitérni főleg amiatt, hogy ezek megléte vagy meg nem léte egy-egy gyeptrágyában kihatással lehet gyepünk általános egészségére, növekedésére és ellenálló képességére:

Magnézium

A magnézium egyfajta katalizátor. A magnézium az, amitől igazán szép zöld lesz a gyep, vagy, ha úgy tetszik: haragoszöld. Hiszen a magnézium a klorofill lényegi építőeleme, ami így jelentős szerepet kap a fotoszintézisben, vagyis a napfény energiáját felhasználó biológiai folyamatokban is.

Kálcium

Kálciumra már a mag csírázásától szüksége van a növénynek, de minden vegetációs ciklusban kedvező hatást gyakorol a növényre hiszen segíti a többi tápanyag felvételét. Hiánya esetén nem fejlődik egészségesen a gyökérzet

Kén

Segíti és javítja a növény stressztűrő képességét, továbbá sejtszinten fontos építőeleme is a fűnek.

Hogyan juttassuk ki a talajra a tápanyagpótlásra szánt gyeptrágyát?

A szemcsés gyeptrágya optimális mértékű és egyenletes kijuttatására érdemes külön erre a célra kialakított műtrágyaszóró kocsit használni.

A trágya kijuttatás előtt azonban jó, ha a pázsitra ráhullott lombot, száraz ágakat és vastag, filcesedett mulcsot eltávolítjuk, így a gyeptrágya jobban tud hasznosulni és csökken az esélye a füvet pusztító gombás fertőzéseknek is.

Locsolás nélkül önmagában a gyeptrágya kiszórása nem sokat ér

Bár nem egy külön összetevő, de a fű ápolásának szerves része a nyírás és az öntözés is. Tehát, ha sikeresen kijuttattuk a szemcsés gyeptrágyát, bőségesen locsoljuk is meg a trágyával szórt területet annak érdekében, hogy a tápanyagok bemosódjanak a talajba.

Ugyanis csak a megfelelő mennyiségű víz képes bemosni a talajba a kijuttatott gyeptrágyát, ahonnan az összetevőket a fű gyökérzete fel tudja venni és hasznosítani.

Így, amennyiben valóban szép pázsitot szeretnénk otthonra, még a leggondosabb gyeptrágyázás mellett sem hanyagolhatjuk el a fű rendszeres és elegendő mennyiségű öntözését, nyírását.

Burkolt műtrágyák, gyeptrágyák

A burkolt műtrágyák bevonata segít, hogy a fű gyökérzete 2-3 vagy akár 8-9 hónapon át elegendő tápanyaghoz juthasson.

Ez kiváltképpen hasznos, ha a talaj, amelybe elvetettük a fűmagokat eleve tápanyagszegény vagy nincs elég időnk a fű szezononkénti, módszeres gyeptrágyázására, gondozására. Utóbbi esetén azonban szó szerint igaz lesz a mondás: a szomszéd fűje mindig zöldebb.