emaki.hu blog

Kert, barkácsolás, építkezés, felújítás

Kerti gépek

A komposztálás előnyei: mi az a komposzt és mire használható?

Sokan esküsznek a szerves és műtrágyákra, ha növényeik, pázsitjuk tápanyagpótlásáról van szó, pedig a komposzt épp olyan hatékony lehet, ha a kert virágágyásainak, vagy épp a szobanövények földjének javítása a célunk.

Mi fán terem a komposzt? Nos, pont fán nem

A komposzt koránt sem mindenféle felhalmozott zöld hulladék összedobált elegye. A komposzt a talaj számára gyógyír, számukra pedig akár értékes kincs is lehet, ha megfelelően bánunk vele. A komposzt ugyanis helyben hasznosul.

Komposzt egy szerves anyagokból, zöldhulladékokból természetes, korhadás-szerű bomlás által keletkezett végtermék. Komposztálással a biológiailag lebomló, szerves anyagok többsége körforgásban tartható.

A házi komposzt tehát igazi „Zöld” hulladék, hiszen amellett, hogy segíthet a háztartási hulladék mennyiségének a csökkentésében is, komposzttrágyázással a mesterséges talajjavító szerek használatát is kiválthatjuk.

Ám nem kerülhet bele válogatás nélkül minden hulladék a komposztba.

Mit tehetünk bele a komposztálóba?

A jó minőségű komposzt „él”. A szerves anyagok lebontása során keletkező ásványi tápanyagokon és humuszanyagokon túl ugyanis jelen van benne az élő rész is (gombák, lebontó-baktériumok, férgek, giliszták), ami átalakítja, aprózza, mozgatja, lazítja, vagyis elősegítve a komposztálódás folyamatát, készíti magát komposztot.

A komposzthoz felhasznált anyagok összetétele és minősége nagymértékben megalapozza és meghatározza a komposzt végső minőségét.

A zöld és száraz (barna) hulladékok helyes aránya 3:1, vagyis 3 adag frissen lenyírt fűhöz vagy konyhai zöldhulladékhoz érdemes egy adagnyi száraz füvet vagy forgácsot, száraz levelet adni.

A jó minőségű komposzt alapjai lehetnek az alábbiak:

  1. Kerti hulladékok: pl. száraz fű, nyesedékágak, elhervadt virágok, gyomok, lenyírt fű, lehullott lomb (kivétel a diólevél és a fenyő, valamint tujaféléket is csak mértékkel), gallyak és fakéreg minél apróbb, maximum 4-6centiméteres darabokra vágva, tiszta faforgács és fűrészpor, lehullott gyümölcs, romlott zöldség, elhasznált virágföld.

 

  1. Konyhai zöldhulladékok: pl. zöldség és gyümölcspucolásból visszamaradt zöldhulladék, teafű, kávézacc, őrölt kávé, aprított tojáshéj, esetenként bele tehető hullámpapír is vagy merített papírból készült tojástartó apró darabokra tépve.

 

Az ágak, gallyak és egyéb szárazanyagok összeaprításában és a komposzt anyagainak aprózásában nagy segítség lehet egy nagy betöltőnyílással rendelkező, Al-ko komposztaprító, amellyel jelentősen lerövidíthető a kerti munkákat követő, hulladékeltakarító- és kertrendező idő is.

Mit ne dobjunk a komposztba?

A háztartási hulladékok kategóriái között három olyan is akad, amely nem kerülhet a komposztba. Az alábbiakat tehát soha nem dobjuk a komposztunkba:

  1. nem lebomló anyagokat, vagyis: üveget, növényi zsiradékokat, olajokat, kevert anyagú és műszálas anyagokat, gumit, fémeket (drótok, szögek), műanyag hulladékokat, kötöző- és csomagolóanyagokat sem vegyszeres flakonokat!
  2. humán egészségügyi kockázat, illetőleg a fertőzésveszély elkerülése végett tilos a komposzthoz állati trágyát, ételmaradékokat, húst, csontot adni.
  3. Károsak lehet a komposztra nézve a magas festék és vegyianyag tartalmuk miatt a színes újságok, valamint mérgező-gátló hatásuk miatt a különböző csávázott vetőmagvak.

Mire érdemes ügyelni ezeken felül, ha komposzt készítésébe fogunk?

Ügyeljünk a komposztálókialakításakor annak megfelelően megválasztott méretarányaira. A túl nagy felület és alacsony tömeg kiszáradhat, míg a túl sűrű és súlya által összepréselt, levegőtlen komposztanyagban nem kívánatos rothadási, penészesedési folyamatok indulhatnak be.

Ma már készen is kaphatók különböző kapacitású Hecht komposztáló ládák, ha nem akar napokig azon töprengeni, hogy kertje és konyhája mennyi keletkező, komposztálható hulladékot termel.

A komposztnak a bűzös, rothadási folyamatok elkerülése végett biztosítani kell, hogy megfelelően átlevegőzhessen, ezért a szerves anyagokat soha ne tömörítsük és keverjük át a halmot 4-5 hetente.

Mire és miért jó a helyesen kezelt komposzt?

Nyolc olyan dolgot is felsorolhatunk, amelyek mindegyikénél remekül használható a helyesen kezelt komposzt:

  1. Tápanyag-visszapótlásra és trágyázásra kiválóan alkalmazható a házi komposztból nyert „természetes trágya”.
  2. A komposzt teljes értékű tápanyag mindenféle növény számára, konyhakerttől a cserepes növények földjéig bárhol kiváló hatékonysággal használható.
  3. Szemben az általános szerves és műtrágyákkal, a komposzttrágyából a tápanyagfelvétel folyamatosan és egyenletesen biztosított, így sokkal tovább tart annak hatása.
  4. A mikroelemekben és a növények számára hasznos tápanyagokban gazdag komposzttal beszórt és elkevert talaj szerkezete jelentősen javul, levegősebbé, tápanyagdúsabbá és porhanyósabbá válik.
  5. A komposzttal dúsított, optimális szerkezetű, humuszos talaj hő- és vízháztartása kiváló.
  6. A komposzt növeli a növények ellenálló képességét a kórokozókkal szemben.
  7. A komposzt a porosodástól, az eróziótól és a kiégéstől is képes megvédeni a talajt.
  8. A komposzt fokozza a talaj biológiai aktivitását, vagyis kedvező feltételeket teremt a talajban lakó hasznos mikroorganizmusoknak és a talaj jó minőségéért felelős kis élőlényeknek.

Mikor jó a komposzt?

A jó komposzttrágya általában 9-12 hónap alatt érik felhasználásra kész, teljes értékű tápanyaggá.

A komposzt kifejezetten forró is lehet

A komposztálódási folyamat során, amikor a komposzt belső hőmérséklete megemelkedik, a közel 70 fokos hő biztosítja a komposzt sterilizálódását, így a benne található növényi magvak elvesztik csírázóképességüket és a patogén mikroorganizmusok elpusztulnak.

Ez a lebontási szakasz, vagy hő-szakasz, ami akár 3 hétig is tarthat. Ilyenkor kerüljük a túlzott kiszellőztetést.

Bár a komposztnak szükséges van vízre is, de jobb, ha a felvevőképességét meghaladó, nagyobb mennyiségű csapadéktól minden esetben fóliával, fedéssel védjük, a kiszáradást pedig belocsolással kerüljük el.

Lehetőség szerint külön komposztáló részt tartsunk fenn a friss hulladékoknak, az utóérlelt és a már érett komposztnak.

Mindig legyen időnk a komposzt gondozására!