Milyen fűmagot érdemes venni: a jó fűmagkeverék választása talaj szerint

Köztudott, hogy az a szép zöld fű, amire vágyunk, csak a megfelelően előkészített, gyomoktól és kártevőktől egyaránt mentes, tápanyagdús és jó szerkezetű talajban fog úgy kikelni, ahogyan megálmodtuk. De mit tehetünk, ha a talpunk alatt levő egyáltalán nem ilyen?

Az évről-évre egyre gyérebb fűnek illetőleg a gazdag gyomosodásnak többféle oka lehet, a leggyakoribb két verzió azonban az alábbi:

  • vagy nem volt megfelelően előkészítve a talaj a fűmag elvetése előtt (elmaradt a gyomirtás és a talajminőséget javító trágyázás),
  • vagy nem megfelelő a talaj annak a fűmagnak, ami mellett hosszas huzavonát követően döntöttünk és reményekkel telve elvetettünk.

Az első teendőnk tehát beazonosítani, hogy milyen talajjal is állunk szemben illetőleg mi lapul a talpunk alatt.

Vályogos föld?

Ez a típus humuszban általában igen gazdag és megfelelő hő- vízgazdálkodása is, azonban gyakran meszet is tartalmaz, a növények mésztűrő képessége azonban különböző, ez a fűfélék esetében sincs másként.

Ha azonban könnyen morzsálódik, akkor nem lesznek különösebb problémák a fűmagválasztáskor, ám, ha agyagos szemekkel zsúfolt, kenődő a talaj, akkor vetés előtt talajjavítás válhat szükségessé. A talaj keverését pedig a legkönnyebben nem derékból és izomból, hanem egy kapálógéppel oldhatja meg.

Kötött agyagtalaj, netán láptalaj?

A télen cuppogós saras, nyáron pedig kisülő, kirepedő, rossz minőségű, kötött talajokon sohasem fog szép zöld fű sarjadni. Ezt először min 15-30 cm mélységig lazítani szükséges, viszont a helyzet koránt sem reménytelen, durva szemű homok és komposzt alapos bedolgozásával és talajlazítással, szellőztetéssel igen jól javítható a szerkezete már rövidtávon is.

A nagyobb kaliberű, intenzív munkálatokhoz előfordulhat, hogy akár egy olyan, kifejezetten a nehéz terepekhez tervezett talajmaróra is szükség lehet, mint a Stiga Silex 103B benzines talajmarója. A kultivátor, 22 centiméteres talajmélységbe hatoló kapatagjaival még a kemény földhéjakkal is megbirkózik és ezzel jelentősen képes meggyorsítani a kelletlen, de nagyon is szükségszerű talajmunkákat.

A legrosszabb minőségű, nagy rögökkel teli agyagos talaj ráadásul mind a levegőt, mind a vizet nehezen engedi át bár igen jó a tápanyagmegkötő képessége. Igen nehéz megművelni ezért elsődlegesen homokszórással kombinált talajlukasztás után kiált.

A láptalaj szintén erőteljes feljavítást igényel vetés előtt, meszet, komposztot, homokot és szerves trágyát egyaránt szükséges beledolgozni annak érdekében, hogy ebben jó termőtalajra leljenek elszórt fűmagjaink.

Hordalékos, laza homokos talaj?

Hordalékos, homokos, laza, könnyen kiszáradó talaj hamar felmelegszik, de ugyanolyan gyorsan ki is hűl, valamint gyenge a tápanyagmegkötő képessége. Esetében sokszor a vetés előtt a talaj cseréjét javasolják 10-15 centiméter mélységig, vízmegkötő réteg kialakításával majd tápanyagdús termőföld feltöltéssel, vagy az új termőföldréteg mélyen talajba rotálásával.

A talaj jellegétől függetlenül, ha új termőföldet szükséges hozatnunk és nem foglalkozunk behatóan a gyomirtással, akkor lehet, hogy tavasszal ismételten tarack-tarka pitypangosunk lesz az udvaron, nem pedig zöld pázsitunk.

A gyomirtózás tehát kihagyhatatlan lépése a füvesítésnek. Ezt követően érdemes legalább 10-14 napot várni, amíg az kifejti hatását, és csak ezt követően kezdhetünk neki a füvesítésnek.

Füvesítsünk!

Vannak fűmagkeverékek, amelyek hozzáadott műtrágyát tartalmaznak és vannak amelyek olyan extra adalékokkal vannak keverve, mint például a vulkanikus kőzet, amely fokozatosan bomlik le és a bomlás során évekig képes egyenletes ütemű, megfelelő tápanyag-utánpótlást biztosítani a fű számára.

Szárazságtűrő füvek

Ez a rész tulajdonképpen a fűmagkeverékekről kellene, hogy szóljon, azonban a részletes elemzésükbe azért nem megyünk bele, mert minden fűmagkeveréken rajta van az adott keverék részletes összetétele. Annyit emelnénk csak ki, hogy érdemes azokat a fűmagkeverékeket keresni, amelyek túlnyomó részt Pusztai csenkeszt vagy például Csillagpázsitot tartalmaz. Miért?

Mert a Csillagpázsit dús, szürkészöld, széles levelei kiválóan bírják a szárazságot, ugyanakkor kedvelik a laza és középkötött földet, ugyanakkor a taposás sem árt meg nekik túlságosan. Az árnyékolást viszont nehezen tolerálják.

A Pusztai csenkesz vagy Nádképű csenkesz nem igazán válogatós, ha talajról van szó, ráadásul a szárazságot és az árnyékot is nagyon jól viseli ráadásul önmagában is nagyon jó pázsitképző.

Természetesen vannak speciális árnyéktűrő vagy épp strapabíró keverékek is az üzletek polcain, így ma már nem csak kedvünk szerinti, de kertünk adottságainak IS megfelelő fűmagkeverékekből választhatunk.

A megfelelő talaj-előkészítés és talajjavítás csodákra képes

Igény szerinti tápanyag utánpótlással, gyomirtózással és megfelelő talaj-előkészítéssel bármilyen talajról is legyen szó, nyugodtan belevethetjük azt a fűmagot, amelyet a család megszavazott.

Magasabbra nyírással ugyanis bármelyik fűféle nyári szárazságtűrése fokozható és kifejezetten jót tesz a fű egészségének is az, ha időről-időre magasabbra hagyjuk kicsit így amellett, hogy egészségesebb gyökereket növeszt, nyáron a talaj is sokkal később szárad ki alatta.