Gyepszellőztetés: mikor és hogyan érdemes csinálni?

Mindenki másféle gyepet képzel el lelki szemei előtt, amikor álmodozva kitekint a kertbe. Van, aki húsos, gyorsan növő levéltengert szeretne az állatainak, van, aki a család miatt strapabíró, lassú növekedésű, dús fűre vágyna inkább és van, aki elegánsabb, milliméter pontosan egyforma rövidre nyírt, sűrű szálú pázsitszőnyegről álmodik.

Azonban bármelyikről is legyen szó, abban mindenki egyet ért, hogy ha már fű, akkor az mindenképpen egy gyom és mohamentes, egybefüggő, egészséges zöld felület legyen a kertben. Aki már tapasztalt „gyepesítő” az tudja, mennyire nem magától értetődő a dús, puha pázsit!

Ahhoz, hogy ne csupán néhány csenevész zöld szigetecske maradjon meg a szürkés-barnás földes talajon, vagy egyáltalán pázsitnak, gyepnek lehessen nevezni a kertünk, telkünk talaját borító növényzetet (és ne, mondjuk, dzsumbujnak), több teendőnk is van a füvesítés során.

Mi a teendő, ha a mi füvünktől távol áll az egészséges megjelenés? – Szellőztessünk!

A szokást követve az első igazán tavaszi nap alkalmával, a gyep szellőztetése előtt még gondosan (mulcsozás nélkül) nyírjuk le a füvet, vagy azt, amit mi jobb híján jelenleg annak nevezünk.

A jó hír, hogy a gyepszellőztetés (és az azt követő gyeplazítás) egy szó szerinti, a fű gyökérzetétől kiinduló, újrasarjasztó, teljes megújulási folyamatot képes elindítani, kiváltképp tavasszal.

A gyep szelőztetésekor a fölső, elhalt szálakat tartalmazó filces növényréteget kell eltávolítani, hogy a fű gyökérzete több folyadékhoz juthasson, és több tápanyagot tudjon felvenni, ami elsődleges feltétele az egészséges növekedésnek.

Szintén fontos a megfelelő gépek beszerzése, amiben az Emaki.hu-ra bármikor számíthat. Mondhatjuk, hogy régen minden jobb volt, de ez speciel pont a gyepszellőztetésre nem igaz – régen igenis sokkal nehezebben lehetett megoldani, hogy kellő gondoskodást kapjon a pázsit.

Milyen a jó gyepszellőztető gép?

Mivel az a célunk, hogy valahogyan rábírjuk a kókadozó füvünket a tavaszi nagy megújulásra, a legjobb, ha már elsőre alapos munkát végzünk. Most tehát nem feltétlen a növénybabusgató kíméletesség a cél, hanem az elszáradt részek valamint a berakodott filcréteg alapos és kíméletlen eltávolítása a vízáteresztő képesség javítása érdekében.

Ehhez pedig egy sokkarmos, drótos adapterrel rendelkező gép a legjobb választás, olyan, mint például a Gardena könnyű és praktikus, elektromos gyepszellőztetője.

Tulajdonképpen minden kertészkedő ezermester sufnijában kellene lapulnia egy ilyen eszköznek, hiszen a gyepszellőztetés akkor jó, ha nem egy évenként egyszeri tevékenység.

Amennyiben még ennél is alaposabbak akarunk lenni (vagy elkeseredés függvényében), választhatunk egy sokkéses gyepszellőztetőt és lazító gépet is a „,mélyreható” művelethez.

A fű meghálálja azt a gondoskodást, amit értő kezekben azt Alpina ASC 1.3E, 40 literes fűgyűjtő zsákkal is felszerelt, elektromos gyepszellőztetője is nyújt, és amellyel mind a felszín feletti megújulást serkentő, mind a talaj alatti, késes gyeplazító munkálatokat egy kalap alatt elvégezhetjük.

Gyepszellőztetést követően az állomány felülvetésével is heteken belül javítható az összkép

Minden szellőztetés után érdemes a befüvesített területet alaposan átgereblyézni, különös figyelemmel a gyephibákra, vagyis azokra a területekre ahol a fűcsomók sárgás színezetűek, netán elmohásodott a tövük vagy hiányos a gyep és köztük kilátszik a föld.

Az erőteljesen felgereblyézett területen, ahol jól láthatóan szükséges, ezután elvégezhetünk egy kora tavaszi, frissítő felülvetést. Erre a célra érdemes külön felújító fűmagot vagy magkeveréket, és ha nem lenne még ilyen a birtokunkban, akkor egy kézi vagy gépi magvetőt vásárolni, ami akár a végén még a hajtásserkentő műtrágyaszórásnál is igen jól jöhet.

Vetés után hengerelni szinte már kötelező

A vetést és a tőzeges vagy gyeptakaró talajjavítóval elvégzett magtakarást követően, szokás egy hengerrel lenyomatni a fűmagokat így azokat a madarak nem fogják tudni kicsipegetni a földből.

Ehhez választhatunk egy olyan könnyebb (kinek mi a könnyű) kézi kerti hengert, mint az Al-ko GW 50, vagy ha nagyobb területet gondozunk, akkor egy, a fűnyíró traktor után csatolható, vontatható méretesebb gyephengert is, mint a WOLF-Garten tolható-vontatható, 91 centiméter munkaszélességű gyephengere.

A henger súlya azáltal szabályozható, hogy milyen mértékben töltjük azt fel homokkal vagy épp vízzel. Teljes gyepterület felülvetése esetén, a gyenge fű felülhengerelését érdemes csak kisebb nyomatékkal végezni, akár üres, pusztán önsúlyos hengerrel, hogy elkerüljük az esetleges tömeges növényelhalást.

Abban az esetben, ha úgy döntünk, hogy mégsem hengerelünk, mert pl. annyira kicsi az a terület, ami a gyepszellőztetést követően egy gyors „látványjavító” felülvetést igényelt, akkor is érdemes kissé megtaposni vagy a gereblye hátával átütögetni a frissen vetett területet. A végén egy sörrel és némi műtrágyával érdemes dicsérni a napot, valamint türelmesen várni a (fű-)csodát, ami remélhetőleg hamarosan elérkezik.