Mi az a pergola és mire jó?
A pergola alapvetően egy szabadon álló, oldalfal és tető nélküli, vagy fényáteresztő tetővel rendelkező, kerti üldögélésre, napozgatásra szánt, lugas jellegű, könnyűszerkezetes építmény. Legalábbis igen szűken értelmezve.
Idővel ugyanis számos variációja „született” a tervezőasztalokon, vagy jött létre, mint véletlen hibrid verzió (keveredve szezon, a fazonnal) a szorgos, „home made” kivitelezők kreatív kezei által.
Hogyan született a pergola?
Az utóbbit valahogy így tudjuk elképzelni:
Feleség: De kár, hogy a kertünkben nem fér el egy szép pergola!
Férj: Már hogyne férne el itt egy pergola?! Na, fogd meg a söröm!
Ezzel nem azt állítjuk, hogy a válások jelentős hányadáért az így elkészült majdnem-pergolák felelnének.
Az azonban megfigyelhető tény, hogy a lugas-pergolának indult nyitott féltetők elszaporodása óta sokkal kevesebb autó éjszakázik a szabad ég alatt. Férjekről nem rendelkezünk hasonló jellegű adatokkal.
A pergola tehát nem egy nyitott oldalú gépkocsibeálló a ház oldalában, még csak nem is egy üvegház vagy a bejáratot esőtől, széltől védő féltető.
Bár mind bizonyos szempontból nézve egy nyitott, könnyűszerkezetes épületfajta, a nézeteltérések és az utólagos bosszúságok elkerülése érdekében érdemes lehet inkább jó előre tisztázni, mit is értünk külön-külön vagy épp együtt, a „pergola” szó alatt.
Szabadon álló pergola és terasz fölé épített pergola – mindkettő könnyűszerkezetes felépítmény
A szabadon álló pergola értelemszerűen más épületektől elkülönülten, szabadon áll egy nagyobb téren vagy kertben. Egy terasz fölé készített pergola szerkezet szintén állhat saját lábon, de kapcsolódhat szervesen az épület oldalfalához is.
Mindkettő lényege, hogy a felépítmény anyaga többnyire ácsolt, könnyűszerkezetes (fa rönk, gerenda vagy könnyű fém váz), és fedetlen, így például növénnyel való befuttatásra, napvitorla felszerelésére, vagy épp hinták, függőágyak térbe belógatására is tökéletesen alkalmas.
Maximális benapozás, vagy tökéletes árnyékolás? – a pergola mindkettőt tudja
A tetőlamellás pergolák esetében ez akár percenként, időjárástól és igénytől függően változtatható. Sokan napozó, hűsölő, sőt étkező helyként használják a pergola alatti területeket.
A szabadon álló verziójával ezért gyakran találkozhatunk a gondozott kertek szerves részeként, dúsan befuttatva futónövényekkel; különböző iszalagokkal, borostyánnal, rózsával, szőlővel. Ugyanakkor a kerti medence melletti napozóágyak fölé készített félárnyékot nyújtó pergolák sem ritkák.
Hogyan készíthető otthon, házilag pergola?
A fa alapanyag viszonylag könnyen megrendelhető, akár méretre vágva is, így ebből a legegyszerűbb nekilátni. Az elkészítéséhez az alábbi eszközökre lehet szükség:
- földmunkákhoz ásóra, lapátra, beton alap esetén betonfúróra, ütvefúróra,
- a váz elkészítéséhez mérőszalagra, vízmértékre, fűrészre, körfűrészre, fúróra,
- a teljes készre szereléshez betonba rögzítés esetén a gerenda-talapzatra és csavarokra, rögzítő lapokra és csavarokra,
- a faszerkezet rögzítéséhez csavarokra, szögekre, kalapácsra, csavarhúzóra/csavarkulcsra és
- az egyéb munkálatokhoz ecsetekre és nem utolsó sorban megfelelő méretű létrára.
Tervezett mérettől függően kelleni fog 4db oszlop, felülre 4db keret és áthidaló lécek, a tető keresztgerendázatához. Amennyiben nem egy már kész terasz fölé dolgozunk, hanem teherhordó alapra is van szükség, akkor a padlónak való lécekkel és azok merevítő deszkáival is számolnunk kell.
A gerendákat betonba vagy földbe is süllyeszthetjük, a biztos tartáshoz utóbbi esetén a gerendát úgy legalább 60cm extra ráhagyással kell méretre vágatni, vagyis, ha 3méteres magasságot tervezünk, akkor 3,6 méteres gerendákat kell rendelnünk.
Előre érdemes eldönteni, hogy mekkora helyet szeretnénk hagyni a keresztgerendák között, mennyire legyenek sűrűn. Ha ugyanis növényt futtatnánk rá, érdemes sűrűbb, 30-40 centiméteres közökkel elkészíteni a tetőt, azonban, ha ideiglenes, napvitorlás árnyékolót tervezünk rá, akkor 50-60 centis közök is elegendőek.
A keresztgerendázat léceit érdemes a megfelelő árnyékolás és egyben benapoztatás érdekében 45 fokos szögben felhelyezni. A keresztgerendák helyét a keresztmerevítésen (kereten) ki kell jelölni előre.
Ezeknek nagyjából 10-12centiméter mélynek érdemes lennie és még a felrögzítés előtt ki kell vágni, hogy könnyebb legyen azokba behelyezni és rögzíteni a keresztgerendákat.
A nagyobb elemeket csavarozással, a kisebbeket szögeléssel rögzíthetjük a legegyszerűbben.
A keresztmerevítők vége hagyható egyenesre vagy levágható 45 fokos szögben, de ez már inkább a dizájn része, semmit a funkcionalitásé. Le lehet festeni vagy egyszerűen beereszthető a fa valamilyen favédő folyadékkal is, meghagyva annak természetes szépségét.
Pergola és árnyékolástechnológia = akár 4 évszakos kihasználhatóság
A legmodernebb pergolákat már van, hogy elhúzható PVC árnyékolós vagy lemez lamellás tetővel, motorikusan mozgatható, nyitható-zárható üvegtetővel és/vagy üvegfal panelekkel ellátva kínálják a gyártók.
Ezeket a modern árnyékolástechnikai elemekkel felszerelt pergolákat többnyire olyan éttermek, bárok, wellnessek és hotelek alkalmazzák, amelyeknek fontos az, hogy bevételkiesés nélkül, akár mind a 4 évszakon át használni tudják kültéri helyeiket, teraszaikat.
Pár puha pléd és egy teraszfűtő kültéri hősugárzó alkalmazásával azonban – mindenféle költséges nagyberuházás nélkül – a hagyományos kerti pergolákat akár mi magunk is több évszakossá tehetjük.
Egy-egy hangulatos, nagyteljesítményű gázüzemű hősugárzó ugyanis akár a hűvösebb őszi és kora téli estéken is kellemes hőérzetet tud biztosítani a barátokkal való grillezéshez vagy épp a romantikus, esti csillagnézéshez.