Hogyan kell kerti műanyag komposztáló ládában komposztálni?

A komposztálás nem csak valami újdonsült „zöld” divathóbort. Évszázadokkal ezelőtt is volt Mariska néninek egy külön erre a célra kinézett sarok többnyire a tyúkudvarban; ide dobtak vagy öntöttek ki válogatás nélkül mindazt, amit másképpen nem tudtak hasznosítani vagy a tartott haszonállatok állatok esetleg nem ettek meg. Tulajdonképpen egyéb szemetük nem is volt, a „komposzt” forgatását pedig elvégezték a lábasjószágok.

A szerves, főleg zöldségek héjából, magházából, levelekből, gyomokból és egyéb kerti és konyhai hulladékokból így hosszú évek alatt egy olyan hasznos „szemétdombot” képeztek, amelyről időről-időre akár dinnyét, tököt uborkát, vagy épp paprikát is lehetett szüretelni annak függvényében, hogy előzőleg épp milyen magok szóródtak szét a rádobott hulladékból.

Egy kerti komposztáló ma is képes csökkenteni a háztartásokban keletkezett mindennapi hulladékmennyiségét.

Igaz, a rengeteg kemikália és káros vegyi adalékanyag miatt sokkal átgondoltabban kell válogatnunk a keletkezett konyhai és házkörüli hulladékok között, már, ha olyan, tápanyagokban gazdag, jól hasznosítható komposztot szeretnénk előállítani, amellyel szívesen táplálnák konyhai, kerti haszonnövényeinket.

A gondosan elültetett paradicsompalánták alól kikandikáló tejfölös doboz, tépett ruhaanyag vagy épp tricikli gumi ugyanis nem csak a kert általános esztétikai látványának árt, de maguknak a növényeknek is.

De mi is tulajdonképpen az az anyag, amit komposztnak nevezünk?

A komposzt olyan magas beltartalmi értékkel bíró, szerves anyagok összessége, ami a földdel elegyedve tápanyagokban gazdag, homogén összetételű humusszá alakul és így hasznosulva segít megakadályozni a talaj tápanyagtartalmának kiürülését valamint növelni a talaj termőképességét.

A komposztálás során általában folyadék is keletezik (ezt komposzt teaként szokás emlegetni), ami vagy beszivárog a talajba, vagy amennyiben arra alkalmas komposztálót használunk, a komposztból akár ki is nyerhető és hatékonyan alkalmazható a szobanövények locsolására, földjük csökkent tápanyagtartalmának pótlására illetőleg akár kíméletes bio-permetezőszerként is hasznát láthatjuk.

Miből lesz a komposzt?

Elsődlegesen kerti hulladékokból (lenyírt fű, falevelek, apróra vágott szalma, széna, gyomok zöldje, szecskázott gallyak) és konyhai nyers zöldhulladékokból (pl. zöldségek és gyümölcsök fel nem használt részei, de akár a natur, fekete kávézaccot, teafiltert és a megszáradt kenyeret is betehetjük alkalmanként a komposztba)

Ha rendelkezésünkre áll, akkor a nem húsevő állatok trágyája pl. ló, kecske, szamár, birka, csirke trágya is kerülhet rétegezve a komposztálóba.

Amit ne tegyünk bele: magas festéktartalmú vagy ólomfestékes papírhulladékokat, impregnált, festett fahulladékot, műanyag hulladékot, fémeket, magvas vagy felmagzott gyomokat, gyomok gyökereit, beteg vagy súlyosan rovarfertőzött növények hulladékait (ezt inkább égessük el), citrusfélék héját, párolt, sütött vagy főzött konyhai hulladékokat, húst, csontot, kutya, macska végtermékét. Ez utóbbiak bekerülését a legkönnyebben úgy tudjuk elkerülni, ha zárható komposztálót használunk.

A komposztálóknak számos fajtája van

Amennyiben nem a régi „a kupac irányába dobjuk” módszert szeretnénk követni, ha a hulladékaink egy részét komposztálni szeretnénk, akkor alapanyaguk szerint fa, műanyag illetőleg újrahasznosított műanyagból készült kerti komposztálók közül választhatunk.

A fa komposztáló láda összeállítása akár a ház körül megtalálható (festetlen, kezeletlen, vegyszermentes) deszka maradékokból is megoldható, azonban a fa komposztálókkal ellentétben egy műanyag láda nem korhad és akár háromszor olyan hosszú ideig is kiszolgálhat minket, mint a fából gyártott, „home made” modellek.

Azonban így sem könnyű választani a sok komposztláda közül. Hiszen a komposztálás módja szerint is többfélét választhatunk, például olyat, ami manuális forgatású, vagy olyat, ami mechanikus forgó rendszerrel ellátott és akár olyat is, ami a komposzt átdolgozásához gilisztákat alkalmaz.

Hogyan kell a műanyag komposztálóban komposztálni?

Amennyiben letettük a voksunkat egy újrahasznosított műanyagból készült komposztláda megvásárlása mellett, neki is kezdhetünk a kerti-, illetve konyhai zöld hulladékok komposztálásának.

Egy nagyjából fél m3-es komposztláda képes elnyelni egy átlag 4-500 m2-es kertben járulékosan keletkező zöldhulladékokat. Ahhoz azonban, hogy ezekből használható komposzt, illetőleg szerves trágya keletkezzen, még van némi teendőnk.

Amennyiben nem baj, ha a szellőző nyílások ellenére is időről-időre foglalkozni kell a komposzttal – pl. rendszeresen át kell a beltartalmát forgatni -, akkor érdemesebb egy egyszerű, manuális forgatású (költséghatékonyabb) műanyag komposztálót választanunk a célra.

Azonban már vannak forgalomban olyan modellek is, amelyek saját forgatómechanikával rendelkeznek és olyanok is, amelyekben a hulladéklebomlás elősegítését illetőleg a komposzt alapos átdolgozását trágyagiliszták végzik el helyettünk – utóbbi a legtermészetesebb és a legkevesebb erőfeszítést igénylő módja a tökéletes komposztnyerésnek.

A jó minőségű, érett komposztban pedig több milliárd a növények egészséges és ellenálló fejlődéséhez szükséges tápanyag és hasznos mikroorganizmus található.

Mit nyerhetünk azzal, ha komposztálunk?

Többek között egy élhetőbb környezetet, hiszen nem lesz szükség az ágak, nyesedékek elégetésére, kevesebb lesz a szemét (és a szemétdíj is). Ugyanakkor a komposzt a hulladékból értékes erőforrást varázsol, amelynek hatására nő a talajszerkezet stabilitása, fokozódik a talaj aktivitása.

Emellett javul a komposzttal beforgatott talaj víz-, hő és levegőgazdálkodása, tápanyagtároló képessége és ezáltal a minősége, így egészségesebb és a kórokozókkal szemben sokkal ellenállóbb növényeket lesz képes nevelni. A föld „táplál minket” és a komposzt által mi is táplálhatjuk „őt”.