A harcsa horgászat kellékei

Ha ez most egy szakácskönyv lenne, akkor valahogy így kezdődne recept: „Végy egy horgászt (a mérete csak akkor lényeges, ha végül csónakban tálalnád), adj hozzá több marék rutint, egy nagy adag elszántságot és alaposan rázd fel, majd fűszerezd tetszés szerint az alábbiakkal…

Hozzávalók – Avagy a harcsa horgászat kellékei

Jó botot találni nehéz, jó harcsázó botot pedig szinte csoda. De, mint tudjuk, csodák, miképp kapitális harcsák is, bizony léteznek. Jobb tehát megfelelően felkészülni rájuk!

Masszív, flexibilis bot

Mit keressünk tehát egy botban, ha harcsázni szeretnénk? Méretes, 500-1000g vagy akár 1300 grammos dobósúlyt, nagy bevágási hatékonyságot, kopásálló felülettel ellátott, epoxy bevonatos, erősített pl. SIV betétes gyűrűsort, csúszásmentes, biztos botfogást, erősített orsótartót és Never Crack technológiát, hogy a választott bot végül a dobástól a bevágáson és fárasztáson át egészen a szákolásig megbízhatóan dolgozzon.

Erős zsinór

A zsinór szinte sosem lehet elég vastag és sosem lehet elég nagy a horog, ha harcsázunk, hiszen bármikor jöhet egy kapitálisabb vagy akár rekordméretű példány, erre ugyanis kiváló példák egész sora akadt az utóbbi években a hazai vizeken.

Tehát nem árt, ha számítunk a nagyobb fogásra, így kicsit eltúlozhatjuk zsinórvastagságot és kimaxolhatjuk annak minőségét is, biztos, ami biztos. Éjszakai horgászathoz pedig akár extra, sokáig fluoreszkáló verziót is választhatunk.

Megfelelő szerelék és damil

Ahány technika, annyi szerelék, így most a legkedveltebbet, a fenekezést helyezzük előtérbe, mivel ezt a módszert használjál talán a legtöbben és a legtöbbször.

Miért? Mert a harcsa innen indul és ide tér vissza minden áldott nap, ugyanakkor sodrásban valamint kora tavasszal és késő ősszel sem jön fel gyakran a víz közi rétegekig, inkább a talajról táplálkozik így a fenékhez közel vagy kicsit afelett lebegő csalikra mozdul rá.

Ez a helyzet pedig mindaddig fennáll, amíg a víz fel nem melegedik annyira, hogy a talajhoz közeli finomságok mellett a különböző helyi halállomány fogyasztására is kedvet kapjon.

Ennek megfelelően a horgos, nagy szakítószilárdságú főzsinórról leágaztatott, vékonyabb zsinórra kötött fenéksúllyal elkészített fenekezős szerelék alkalmazása a legcélravezetőbb.

Használhatjuk lebegtetve vagy fenékre letéve is, a legjobb, ha úgy állítjuk be a szereléket, hogy a csali pont annyival lebegjen a fenék felett, hogy legyen elég mozgástere, így felkeltse az aljzathoz tapadva táplálékot kereső harcsák figyelmét. (Csúszó ólmos szereléknél az ólom és a horog közti távolság lehet egy méter körüli is.)

Annak, aki pedig a kész végszerelékek híve a készre szerelt, rugalmas, kuttyogató készleteket ajánljuk.

Méretes horog

Ezen nincs is mit nagyon részletezni. A masszívabb és nagyobb méretű, vastag füles, minőségi carbon vagy nikkel horgokkal nemigen lehet melléfogni.

Egy, az alkalmazott technikának megfelelő, minőségi úszó

Van, aki az észrevétlen siklású úszókra esküszik, van, aki pedig a zajos, csörgős, vagy épp fluoreszkáló, pörgő fajtákra.

A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy amennyiben épp olyan időszakban akarunk harcsázni, amikor szükséges picit rásegíteni a kapási szándékra, érdemesebb a színes-szagos, a harcsa számára ingerlő turbulenciát okozó, propelleres, szárnyas úszók egyikét bevetni.

Ezzel szemben olyan esetekben, ha nagy a nyüzsgés, sok a horgász vagy általában véve intenzíven horgászott területen tartózkodunk inkább az észrevétlen, csendes, könnyű úszókkal érdemes próbálkozni, hogy semmi se vonja el a figyelmét a csaliról.

Csali

Ha éhes a harcsa, sokmindent felvesz szinte válogatás nélkül, már ami kellően felkeltette a figyelmét. A jó csali tehát az, amelyik vagy a mozgása miatt vagy – mivel a harcsa szaglása igen jó – annak aromás, erős illatanyaga miatt (pl. vér, belsőségek, erőteljes szagú sajt) ingerlően hat a bajszos nagyragadozó érzékszerveire.

A puha, plasztik csalik egyik nagy előnye az élőkkel szemben az, hogy amellett, hogy kiválóan képesek imitálni az élő állat mozgását, extra illatanyagukkal is képesek hatni a harcsára. Persze extra illatanyagot, aromát élő csali mellett is használhatunk a szereléken.

Az orsó

Ez a szerelés legkényesebb része. A harcsák fárasztása ugyanis nagyon nagy igénybevételnek teszi ki az orsót. Érdemes a siker érdekében ezért a legmegbízhatóbb, legmasszívabb orsót kiválasztani azok közül, amelyek elérhetőek számunkra.

Fontos tehát egy jó harcsázó orsónál a maximális terhelhetőség, valamint ezzel szoros együttműködésben a kifogástalan fékrendszer is, valamint az, hogy egy vastagabb damilból is viszonylag sok férjen rá. Ezeknek a paramétereknek kiválóan megfelelnek a multi- vagy egyes peremfutós orsók.

A megfelelő hely

Olyasmi ez, mint a már elkészült ételnek az asztal esztétikus megterítése. Lehet nélküle is, de nem esik olyan jól, mint vele. Ad hoc helyen belevágni a harcsázásba nem csak lutri, de valószínűleg sikerélmény se nagyon lesz.

Először tehát érdemes jól körbeérdeklődni, kutakodni kicsit az interneten, helyszínen is körülnézni, valamint megkérdezni a helyieket, meghallgatni a saját történeteiket, hiszen ezek árulkodnak legtöbbet az adott hely minőségéről.

A harcsák ugyanis szeretik a gazdag aljú vizeket; az akadókat, köveket, nagy medertöréseket és víz alatti fatörzseket, gyökereket, meredek partok alámosott részeit.

Nem egyszerű őket ezekről a helyekről sem kicsalni, sem megakasztani, nem árt, ha a harcsázó felszerelésünk minden fontos eleme, a bot, a zsinór, a szerelék, a damil, a horog, az úszó és az orsó a csalival együtt megfelelő mértékben támogat majd minket a küzdelem során.

Mert küzdelem lesz. Nem is lehet másként.

Ha azonban jól adagoltad és raktad össze a hozzávalókat, még az igazán extrém körülmények sem érhetnek felkészületlenül.