Sövénynyírás tippek: a csodasövény és a fagyal nyírása

A sövény igazán hasznos része egy ápolt kertnek: egyszerre gyarapítja a növényeink számát és alkot természetes falat. Van, aki térelválasztónak neveli, más házi labirintust növeszt, ám a leggyakoribb az, hogy a sövény élő kertfalként kap szerepet.

A sövény természetesen ugyanolyan gondoskodást igényel, mint más növényeink, habár jellegénél fogva azért ellenállóbb, mint egy kényes rózsa vagy orchidea. A következőkben arra adunk hasznos tippeket, hogyan nyírd a sövényed, miként ápold a csodasövényed és a fagyalt.

A jól ápolt sövény a gondos gazda egyik ismérve

Kezdjük az alapokkal: a sövénnyé válásra többféle növény is alkalmas. Elsősorban az a kérdés, hogy milyen célra akarunk sövényt nevelni: szegély, térelválasztó, vagy kerítés legyen belőle?

A második kérdés, hogy mennyi időt szánnál a gondozására? Egy egész kertet vagy legalább egy oldalát takaró élő fal esetében értelemszerűen sokkal több időt és energiát és jóval komolyabb gépeket igényel a sövény, mint egy szegély esetében.

Ráadásul a dúsabb sövényfajták esetében a kreativitásodat is kiélheted, és egyszerű geometriai formáktól kezdve a bonyolultabb élő szobrokig számos formát felvehet a növény. Mindemellett az se mindegy, hogy örökzöld vagy télizöld növény (az a fajta, ami ugyan lecseréli a levelei tavasszal, ám egész télen is zöld) alkotja a sövényedet!

Milyen növények alkalmasak a sövénnyé válásra?

A választék tényleg elég nagy ahhoz, hogy mindenki a saját egyedi igényei szerinti sövénytípust nevelhessen. Néhány tipikus növény, amiből élő sövény lehet (abc sorrendben):

  • buxus,
  • csodasövény,
  • fagyal,
  • gyertyán,
  • magyal,
  • mezei juhar,
  • orgona,
  • örökzöld puszpáng,
  • tiszafa,
  • tuja,
  • tűztövis.

A fentiek közül most kettőnek a gondozását mutatjuk be részletesebben, a csodasövényét és a fagyalét.

Miért érdemes a csodasövényt választani sövényként?

A csodasövény „rendes” neve szibériai (turkesztáni) szil, latinosok kedvéért: Ulmus pumila. Meglehetősen sokáig méltatlanul mellőzték Európában, pedig kiérdemelte a csodasövény nevet, mert az ültetéstől számítva nagyjából két év alatt növekszik meg annyira, hogy zárt falat alkot.

Ráadásul többféle talajban (lazított agyagos, homokos, és kötött talajban egyaránt) és szélsőségesebb időjárási környezetben is remekül érzi magát.

Miért érdemes a fagyalt választani sövényként?

A fagyal (teljes nevén: télizöld fagyal, avagy Ligustrum ovalifolium Rimini) hasonlóan jó tulajdonságokkal bír: rendkívül tömör, sűrű és viszonylag könnyen ápolható sövénnyé fejlődik. Örökzöld növény, gyorsan nő, télen is lombbal takar és elterjedt, mert kitűnő hang- és porvédő.

A fagyal eléggé jól tűri metszést, növeszthető telekhatár sövénnyé, de lehet akár kerti ösvényt szegélyező, alacsony térhatároló is belőle. Figyelni kell azonban arra, hogy a fagyal bogyóját senki se fogyassz el, mert mérgező! Érdemes tehát akkor fagyalt ültetni, ha kisgyermek nincs a háznál.

Hogyan nyírjuk a csodasövényt és a fagyalt?

A legtöbb sövényt, miután kezd már tömörré, dússá válni, általában évente egyszer vagy kétszer szükséges megmetszeni, a növény típusától függően. Ha szeretnéd, a metszés közben alakítgathatod, formázhatod is, de ez persze nem kötelező, sőt.

A növényszobrászatot érdemes egy-egy különálló példányon gyakorolni, hogy ne az egész sövény bánja a művészi kibontakozás gyakorta harmatos eredményeit. Két időszak ajánlott a sövénynyírásra: a tavasz (esetleg kor nyár) és az ősz (ami akár a télbe is belenyúlhat).

Amit érdemes szem előtt tartani, hogy a tuják és az örökzöldek esetében elég évi egy metszés (nyár végi lombfrissítés), a lombhullatók (ide tartozik a fagyal is) viszont két metszést igényelnek inkább.

A sövénynyírás szabályai

A legelső szabály, hogy válassz megfelelő sövénynyíró gépet, például az emaki.hu kínálatából. Igaz, használhatsz metszőollót is, ám több tucat négyzetméternyi sövényfelületet aligha akarsz kézi ollóval megnyírni!

Inkább kisebb, akkumulátoros sövényvágót válassz, ha nincs túl sok nyírnivaló, ha pedig egy egész labirintus vár az egyengetésre, akkor egy vezetékes-elektromos sövényvágót javaslunk.

Miután beszerezted a megfelelő célszerszámot, a következőket tartsd be:

  1. A sövényedet sose nyírd szabályos, a talajra merőleges téglalap formájúra. Alul legyen szélesebb, hogy elegendő napfény érje az alsóbb régióit is, máskülönben felkopaszodik a sövényed.
  2. Mindig alulról felfelé nyírd!
  3. A sövénynyírót is élezni kell, ha tompává válnak a kések élei, az inkább roncsolni fog csak.
  4. Ha nem a fő metszésidőben nyírod, akkor csak kisebb formáló jellegű nyírást végezz. Azt viszont többször ismételheted.

A sövénytelepítés fő szabályai

Ahhoz, hogy megfelelően dús és egészséges sövényed lehessen, amit aztán kedvedre nyírhatsz, fontos ismerned a telepítés főbb szabályait is.

Az első, hogy majdan tömör élő falhoz a kisebb növényekből méterenként ötöt, magasabb fajtából hármat ültess. Ültetés végén tömörítsd a földet, mert minél magasabbra nőnek, annál kevésbé tartja meg őket a laza talaj.

Ültetés előtt jó, ha kiméred a távolságot, és valamivel jelzed a növények helyét (pl. karóval, nagyobb kővel). Hatékonyabb előre megtervezni, mint utólag korrigálni.

A legfontosabb pedig az, hogy szeptember, esetleg kora október táján ültesd el a növényeket, mert ez az ideális időpont számukra.