Milyen bográcsot vegyek: ideális bogrács méretek, a vendégek száma szerint
A bográcsban főtt ételeknek egészen különleges a zamata. Lehet bármennyire népszerű a grillezés, a bográcsozást aligha fogja kiszorítani, kiváltképpen, hogy két teljesen eltérő gasztronómiai jelenségről beszélünk.
A szabadtéri sütés-főzés szerelmeseinél mind a bográcsozásnak, mind a grillezésnek meg van a maga helye és szerepe. Ám amilyen sok szó esik manapság a BBQ-ról, a grillezésről vagy éppen a smokerek használatáról, a bográcsok mintha kissé a háttérbe szorultak volna.
Holott éppen olyan ősi hagyománynak számít a bográcsban való főzés, mint a Távol-Keleten a wok használata. Ráadásul nem mindenki mondhatja el, hogy a családján belül nemzedékek óta áthagyományozott vasbográcsban tanulta ki a fortélyait az apja mellett őrizve a tüzet.
Ezért most egy hiánypótló cikkben mutatjuk be, milyen az ideális bogrács, és tanácsot adunk arról is, hogy mekkora bográcsot érdemes vásárolni.
Mi az a bogrács és mire való?
Induljunk el a – kályha helyett – a tűztől: a bogrács azóta létezik, amióta az emberiség ráébredt, hogy sok éhes szájnak nagy adagban kell főzni. Lényegében egy domború aljú, vastag és homogén falú, átlós fogantyúval rendelkező, sok literes fémedényt nevezünk bográcsnak, amit elsődlegesen nyílt tűz vagy parázs feletti főzésre találtak ki.
Nem túlzás azt mondani, hogy valószínűleg már az őskorban létezett agyagbogrács (cserépüst), amit parázsba állítva használhattak – ám az biztos, hogy az első tűzálló, főzésre is alkalmas bográcsok a rézkorral jelentek meg.
A pusztai lovas népeknél alapvető volta bogrács
A réz amúgy is sokáig (egészen a modern korig) megmaradt az edények egyik alapanyagának, olyan mértékben, hogy maga a bogrács szó is „rézüstöt” (török szóval: bakraç, azaz bakracs) jelentett eredetileg.
A belső-ázsiai lovas népeknél ugyanúgy elterjedt főzőedény, mint a letelepedett népeknél – a legkorábbi ábrázolása például Mezopotámiában került elő. Az évezredek során egyaránt készült cserépből, rézből, bronzból, vasból, ez utóbbi esetében zománcozott változatban is kapható manapság.
Habár a cserépbográccsal vagy bronzból készült változattal inkább csak múzeumokban találkozni, rézből és vasból a mai napig sokféle méretben kapható. Tekintsük át ezért a lehetőségeket, mikor milyen bográcsot érdemes használni.
Hogyan válasszunk bográcsot?
Az eltérő méret és anyag a bográcsban készülő étel ízét is megváltoztatja. Jellemzően négyféle anyag közül választhatunk, amikor a megfelelő bográcsot keressük.
Vasbogrács: rusztikus ízt ad, törődést igényel
A vasbogrács igazi örök darab, ráadásul még az ára is kedvező. Ugyan rozsdásodhat, emiatt aztán törődést igényel, sőt kifejezetten ajánlott kizsírozva tárolni, viszont megfelelő odafigyeléssel ténylegesen nemzedékről nemzedékre örökíthető tovább.
Zománcozott bogrács: alkalmi használatra
A zománcozott bográcsot a technológiai fejlődés hozta létre: könnyű tisztítani és súlyra is barátságosabb, mint a vasbogrács. Egyedül arra kell figyelni, hogy ha a zománc megreped, akkor nem használható tovább.
Persze, megfelelő használat mellett a zománcozott bogrács is hosszú ideig használható marad, ráadásul az ára is igen kedvező, kiváltképpen az Activa zománcozott bogrács esetében.
Rozsdamentes bogrács: drágább és tartós
A rozsdamentes bogrács a vasbogrács drágább testvére: szintén kifejezetten tartós, hosszútávú befektetésnek számító főzőedény, ami ráadásul még mutatós és könnyen tisztítható is.
Ám aki a rusztikusabb, hagyományos bográcsos ízvilágot kedveli, készüljön fel, hogy a kialakítása miatt kevésbé lesz „vasas” az ebben főtt ételek zamata.
Rézbogrács: jól vezeti a hőt, de óvatosságot igényel
A rézbográcsot azoknak ajánljuk, akik szeretnék megkóstolni a régi korok ízeit – és kellő gondossággal járnak el.
Meglehetősen drága termék (a réz manapság drágább, mint a vas), kifejezetten jól vezeti a hőt (mert jóval alacsonyabb az olvadáspontja), emiatt aztán jobban oda kell figyelni, mert hamar leéghet benne a pörkölt vagy a gulyás!
Mekkora bográcsot érdemes választani?
Ha már megvan, milyen anyagból készüljön a bogrács, jöhet a méret eldöntése. Azt, hogy hány adagos egy bogrács, könnyűszerrel megmondhatjuk abból, hogy hány literes!
Itt rögtön érdemes tudatosítani, hogy ha főzni is szeretnénk benne, sosem fogjuk tudni színültig tölteni, mert bizony kavarni is kell majd a tartalmát!
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a peremétől érdemes 5-7 centiméter mélységgel számolni. Ez a kisebb méretű bográcsok esetében 5-6 liter, a nagyobbakéban 7-8 liter mínuszt jelent a teljes űrtartalomból.
Számolj a bogrács méretének felével úgy, mint nettó térfogattal
Az így kapott értéket szorozd meg kettővel és megkapod, hány átlagos személyre tudsz benne főzni. Persze, ez akkor igaz, ha az „átlagos személy” felétek megelégszik fél literes adaggal a körömpörköltből vagy a gulyáslevesből.
A magyar ételadag-elvárások alapján inkább számolj úgy, hogy három liter két embernek elegendő, azaz egy 6 literes bográcsban 4 adag, egy 12 literesben 8 adag ételt tudsz megfőzni.
A bogrács formája is számít
Ejtsünk végül szót a bogrács formájáról. Magyarországon hagyományosan kétfajta kapható: az alföldi bogrács, amely alul szélesebb, felül szűkebb és a bajai bogrács, ami pont fordítva, lentről fölfelé szélesedik.
Az alföldi bográcsot a sok lével készülő ételekhez, kiváltképpen halászléhez találták ki, mert kevés folyadékveszteség mellett tud a lehető legtöbb étel főni benne egyenletes hőfokon.
A bajai bográcsot (gulyásbogrács néven is megtalálod) a kevésbé leves ételekhez használjuk, mert itt gyorsabban fő el a lé, többet is kell keverni az ételt, így az ízélménye is fokozottabb lesz.
A legjobb tehát az, ha rögtön kétféle bográcsot szerzel be, egyet a halas-leveses ételekhez, egyet pedig a pörköltökhöz és paprikásokhoz!