Metszés tavasszal: mire figyeljünk, hogy ne okozzunk kárt a növényekben

Metszés nélkül a növények többsége korán elöregszik. A fák és bokrok lombozata idővel besűrűsödik, a sűrűbbre vagy nagyobb terjedelműre nevelt lomb miatt a terméshozam visszaesik, a termések mérete évről évre csökkenni kezd. Emellett az elhalt, letöredezett ágakon keresztül a kártevők is könnyebben megtámadhatják a nem gondozott növényt.

Gyümölcsfák metszése – miért metsszünk?

Fiatal fa esetében: a tavaszi metszéssel alakítjuk a lombkorona formáját és ezzel egyúttal a következő évek várható terméshozamát is.

Már beállt, termő növényeknél: metszéssel szabályozzuk és tartjuk fenn a növekedés-megújulás és a terméshozam arányát. Az ilyen növények esetében a kisebb mértékű, rendszeres, és figyelmes metszés fokozza a termőrészek képződését.

Elöregedett fák esetében: rendszeres, betegségmegelőző metszéssel, és ha szükséges erős visszavágással megújítható a fa lombkoronája és növelhető az élettartama. A jelentősebb, nagyobb volumenű visszavágás késlelteti a terméshozamot, de serkenti a hajtásnövekedést.

A fák, bokrok többsége metszhető. De nem mind

Persze akadnak olyan fák is, amelyek jó koronanövelők (pl dió, mogyoró, szilva), és olyanok is, amelyek nem jól tűrik a metszést (cseresznye, meggy, sárga és kajszibarack). Ezek esetében alkalmanként ritkító vagy szükség szerint növény-egészségügyi, fiatalító célú metszést érdemes csak végezni.

Ne metsszük meg a még gyenge 1-2 éves gyümölcstermő fákat, cserjéket sem, valamint a frissen ültetett, fiatal dísznövényeket, kivétel, ha azzal a sérült ág- vagy kártevő eltávolítása a célunk.

A lombhullató cserjék, díszfák és díszbokrok vágását márciustól érdemes végezni

Az örökzöld cserjék idősebb hajtásainak eltávolításával a növényt intenzívebb, egészségesebb színű levelek hajtására ösztönözhetjük. Érdemes is erre törekednünk, mert egy jófajta dús, tömör sövény egyszerre esztétikus, nyújt menedéket megannyi állatnak és használható élő falként is a telkünk körül.

A sövénynek nevelt, lombhullató, virágzó cserjéket virágzás után érdemes újra sövényvágó ollóval vagy sövénynyíróval formára vágni, az egyedülálló díszbokorként neveltekről azonban csak az öreg vesszőket vágjuk le és hagyjuk tetszés szerint, szabadon növekedni.

Mivel végezzük a metszést?

Általában a hagyományos metszés mindig metszőollóval végezzük, fontos, hogy csak olyan eszközt használjunk, ami kellően éles, képes egy vágással, tisztán végezni a metszést, vagyis nem roncsolja a levágott ágat, nyomán a vágásfelszín sima, egyenletes.

Átlag 1,5-2 cm átmérőjű ágakat tudunk egy metszőollóval kényelmesen és könnyen átvágni. Ha ennél vastagabb ág eltávolítására lenne szükség, akkor ahhoz használjunk gallyvágó ollót, vagy a magasabban fekvő ágakhoz elektromos gallyvágót, esetleg olyan fűrészt, amely sima, egyenletes vágásfelszínnel képes dolgozni.

Mikor és hogyan végezzük a fák, bokrok háztáji metszését, hogy az ne okozzon kárt a növényekben?

Röviden: fásmetszéseket olyankor végezzük, amikor nyugalmi időszakban van a növény. A zöldmetszéseket pedig akkor, ha fejlődési, növekedési fázisban van.

Először, februárral, ha már 0 fok felett van a hőmérséklet a kevésbé fagyérzékeny növényeket-, majd március elejével a fagyérzékenyeket metsszük meg, még rügyfakadás előtt.
Kései metszésnek is meg van az előnye, ugyanis ilyenkor már látszanak a terméshozó rügyek, ezáltal könnyebben szabályozható az aktuális évi (várható) termésmennyiség.

Egyes fáknál (pl. a kajszibarack vagy a végen termő almafélék) a termőrészek a hajtások végén fejlődnek, így azok esetében kisebb mértékű, figyelmesebb metszést javaslunk.

A metszés nem egy nyisszantás, hanem egy folyamat, amit lépéseit érdemes odafigyelve követni

Így először csak az elhalt, a tél folyamán sérült, letört vagy beteg részeket távolítsuk el és lássuk el sebkezelővel (pl. Fadoktor, Fagél) a vágásfelületeket. Gyümölcsfák esetében ekkor azokat a gyümölcsmúmiákat is távolítsuk el maradéktalanul, amelyek még tavalyról maradtak a fán.

Ezt követően történjen meg a lombkorona alakítása a befelé vagy felfelé törő hajtások és fattyúvesszők eltávolításával, azonban ezt évről évre fokozatosan, szisztematikusan tegyük. Ne metsszünk le tehát egyszerre túl sok gallyat, mert akkor a fa „válaszul” sok fattyúhajtást fog nevelni, amelyek csökkenthetik, visszavethetik a terméshozamot.

A termőbogok ritkítására is szánjunk egy kis figyelmet, hogy a fa csak annyi termést neveljen egy helyen, amennyit biztonsággal elbír, és ami nem megy a termés kárára.

A metszés elhagyhatatlan része a fertőtlenítés is

Ne feledjük, mindig fertőtlenítsük le használt eszközeinket alkoholos oldatban mielőtt egy újabb fa metszésébe kezdenénk, hogy még véletlen se vigyünk át vírusos, gombás fertőzést egyik fáról a másikra. Különösen érzékenyek a fertőzésre pl. a szilva a cseresznye a meggy és a kajszibarack.

Ha még mindig nem éreznénk magunkban kellő bátorságot a céltudatos metszéshez, akkor gondoljunk arra, hogy a fertőzött növényi részek és lehullott vagy elhalt levelek és gallyak tavaszi metszés során történő eltávolításával nagyon sokat tehetünk növényeink egészségéért.