Fúrókalapács vagy ütvefúró: mi a különbség? Melyikre van szükségem?
A panellakások sok pozitív tulajdonsággal bírnak, amik közé a tartós, erős falak is ide tartoznak. A betonból öntött falak kiválóak mindaddig, amíg nem akarunk egy képet akasztani rájuk vagy egy polcot felfúrni.
Ha ugyanis lukat kell fúrni a falba, akkor jobb, ha felkészülten állunk az adott problémához. Főként úgy, hogy az a fúró, ami megfelelő a betonhoz, már kevésbé lesz alkalmas például tégla fúrására és fordítva.
A fal anyaga határozza meg elsősorban, milyen fajta fúrógépre lesz szükségünk
Az ugyanis nagyon nem mindegy, hogy milyen falnak veselkednénk neki: téglának? Betonnak? Ytongnak? Netán panelbetonnak?
Míg az egyikhez jobb az ütvefúró, addig a másik megfúrásában kifejezetten csak a fúrókalapács lehet segítségünkre. Nem elég tehát pusztán annyi, ha azt tudjuk, hogy az ütvefúró és a fúrókalapács olyan szerszámok, amelyeket falazat fúrására használnak.
Bár bizonyos szempontból hasonlítanak egymásra (pl. abban, hogy mindkettő SDS befogással készül és ezáltal tengelyirányból szabadon mozoghat a fúrószár), a két fúrótípus között van néhány alapvető a felhasználási lehetőségeiket érintő különbség is.
A kalapácsfúró olyan, mint az ütvefúró, kivéve, hogy egészen más a működési elve
Habár látszólag azonos elvet követnek (a fúrófejet egyszerre forgatják és lökik előre gyors ritmusban), az egyik fő különbség a kalapácsfúró és az ütvefúró között az, ahogyan az anyagok fúrásához szükséges erőt előállítják.
A fúrókalapács és ütvefúró közötti választásnál az egyik fő tényező, amelyet figyelembe kell venni, a fúrandó anyag típusa. Az ütvefúró esetében magát az ütési energiát egy körmöstárcsa gyors racsnizása állítja elő, közvetlenül a tokmány mögött.
Az ütvefúróval fúrhatunk fába, műanyagba, fémbe is, de ha az vastagabb, akkor mindenképp állítsuk sima fúrás funkcióra az ütvefúrógépet.
Általános falazat, ytong, tégla, fa, pozdorja és gipszkarton megfúrására is alkalmas valamint a puha beton megfúrásához, így az, aki nem panelban lakik, bátran választhatja az ütvefúrót az otthoni, általános fúrási feladatok kivitelezéséhez. Igaz, ha nagyon szükséges éppen használható keményebb betonokhoz is, de nem igazán ajánlott, legalábbis, ha nem szeretnénk, hogy a kezünkben pár perc alatt elfüstöljön.
Csak legenda, hogy az ütvefúróval betont is bonthatunk
Minden „urban legend” ellenére még akkor sem javasolt azt újra meg újra betonfalon túráztatni, ha az ütvefúró olyan speciális, nagyobb ütvefúrószárakat használ, amelyet a szomszédaink legnagyobb örömére úgy terveztek, hogy tartósan ellenálljanak a fúrógép vasárnapi, forgó kalapáló hatásának.
A fúrókalapácsnál viszont a fúrógép belsejében egy kalapácsmechanizmus dolgozik, amely gyorsan ütögeti a fúrófej hátulját, ütőhatást keltve. Ezért a fúrókalapács a kőkemény és nagyobb mélységig történő munkákra, betonban való nagyobb lyukak fúrására, bontásra, míg a normál ütvefúró inkább kisebb, precízebb lyukak rendkívül pontos fúrására való.
A fúrókalapáccsal sem éri meg ész nélkül menni a falnak
A mechanizmusából adódóan jobb, ha a fúrókalapáccsal sem kapkodunk és hagyjuk az eszközt magától dolgozni: megtartjuk, és nem nyomjuk neki a falnak – ráadásul így minden művelet könnyebben, sokkal kevesebb erőfeszítéssel elvégezhető, hiszen a fúró szinte magától és könnyedén hatol előre a falba.
Ám, ha nagyon nekiveselkedünk, akkor amellett, hogy az a fúrószárnak sem tesz jót, sajnos elvész az az ütési energia, ami máskülönben nekünk dolgozna (ha hagynánk). Márpedig ha egy komplett polcrendszert kell felfúrjunk két tálalószekrénnyel egyetemben, akkor mindenki egyetért azzal a megállapítással, hogy jó lenne végezni a munkával még ma.
A szomszédok szintén hálásak lesznek, ha nyolc, káromkodással fűszerezett fúrófej-gyilkolás és fogorvosi rendelőket megszégyenítő visító fúróhang helyett nyolc gyors, elviselhető hangerejű, rövid fúrás kell – és már mehet is fel az órák alatt összerakott Tvefrklpcs polcrendszer.
A kalapácsfúró és az ütvefúró közötti másik lényeges különbség a zajterhelésük mértéke.
A fúrókalapács némileg hangosabb, mint az ütvefúró, a fúró gyors, pneumatikus ütőműjének kalapáló hatása miatt. Az ütvefúrógép kalapálása viszont jellemzően halkabb, a fúrógép forgó kalapálási művelete miatt.
Összességében a kalapácsfúró és az ütvefúró közötti fő különbségek az anyagok fúrásához szükséges erő előállításának módjában, az általuk használható fúrófejek típusában, valamint a különböző anyagokon nyújtott teljesítményükben és a zajterhelésükben rejlenek.
Az adott fúrási feladattól függően az egyik szerszám alkalmasabb lehet a másiknál. Fontos, hogy alaposan mérlegeljük a konkrét igényekeinket és a körülményeket, mielőtt eldöntjük, hogy melyik fúrótípusra is van ténylegesen szükségünk.
Abban az esetben ugyanis nem kell feltétlen profi fúrógépet gépet vásárolnunk otthonra, ha évente csak egy-két alkalommal, néhány polc felfúrásához vagy egy törölközőakasztó tiplizéséhez van szükségünk lukfúróra.
Erre egy alacsonyabb árfekvésű, akkus vagy vezetékes barkács fúrógép is elegendő lehet, ehhez legfeljebb egy általános fúrószár készletre és egy-két spéci (pl. kő vagy csempefúrásra alkalmas) fúrószárra kell csak beruháznunk.