A metszés alapszabályai kezdőknek

Hobbi gazdák és kezdő kertbirtokosok is gyakorta belefutnak abba a kérdésbe, hogy: „Szomszéd, megmetszette már a…?”

Sokan azonban tartanak attól, hogy esetleg nagyobb darabot vágnak le, mint ami feltétlen szükséges, vagy épp olyan növényt „rövidítenek” meg, amit nem is kellene megmetszeni illetve, hogy pont nem a megfelelő időben sikerül az összes fát visszavágni, így azok jó esetben is csak lombot fognak nevelni, gyümölcsöt nem.

Számukra, akik kezdő kertművelőként rettegnek attól, hogy netán kárt tesznek szeretett gyümölcsfáikban, igyekszünk egy kis segítő támogatást, na meg némi bátorító háttérismeretet nyújtani a metszés alapszabályait illetően.

Persze, az is hasznos, ha az Emaki.hu kínálatából először beszerezzük a szükséges metszőollókat.

Miért kell tavasszal metszést végezni?

1. A metszés fiatalítja a növényt

A rendszeresen, évről-évre metszett gyümölcsfa és szőlő kiegyensúlyozottabban, mindig megfiatalodva terem. Metszéssel tehát a növények termőkora is meghosszabbítható, valamint a termés várható mérete és mennyisége is igény szerint szabályozható.

2. A ritkító metszés, vágás, egészségesebbé teheti a fát

Egyes fafajták hajlamosak a felnyurgulásra, így metszéssel a fa növekedésének iránya valamint lombkoronájának mérete is befolyásolható a lombkorona utómetszésével. Egyes ágak vagy ágcsoportok teljes (törzsről való) levágásával a lombkorona szellősebbé tehető.

3. Rendszeres, átgondolt metszéssel növelhető a terméskapacitás

Lombritkítás által csökken a penészesedés és egyéb betegségek kialakulásának az esélye valamint ezáltal a nap is jobban éri a terméseket így azok édesebbé, érettebbé válnak. Mindemellett az átgondolt metszés eredményeképp (a visszametszés nyomán növő új, életerős hajtásokkal) a fa elérheti teljes termőkapacitását.

4. A beteg vagy elfagyott részek eltávolítása segít megőrizni a fa egészségét

Az az ág, amely elfagyott, könnyen rothadásnak indul, gombásodni kezd, és kártevők fészke lehet. Egy ágról, amely beteg vagy kártevő támadott meg a betegség illetőleg a kártevő átterjedhet az egész fára.

Melyek a betartandó főbb szabályok a metszés során?

Első szabály: használjunk tetszés szerint olyan kétélű (mellévágó) vagy rávágó (vágóüllős) metszőollót a metszéshez, amely nem roncsolja a vágási felületet és erőlködés nélkül is képes 2-2,5cm átmérőjű ág átvágására és a tenyerünket még az ötvenedik vágás után sem töri hólyagosra.

Ugyanis, ha a metszési felület nem sima, hanem tépett, roncsolt az megkönnyíti a kórokozók bejutását és megbetegítheti a fát, ha pedig feltöri a tenyerünket, akkor elmehet a kedvünk egy időre a kertészkedéstől, ami szintén nem tesz jót a fának.

Második szabály: magasabb fák metszéséhez illetőleg a nehezen hozzáférhető vagy épp hozzáférhetetlen részek eléréséhez alkalmazzunk kétkezes, teleszkópos szárú ágvágót, vagy motoros teleszkópos ágvágót szigorúan létra nélkül.

A kettő együttes használata ugyanis csak bonyodalom forrása lehet, amelyből sem a fa sem mi nem jöhetünk ki jól.

Harmadik szabály: a vastagabb gallyak, oldalágak eltávolítására, a minél tisztább vágásért növény-egészségügyi szempontok miatt a jól bevált, egykezes keretes fűrészt ajánljuk, valamint létráról is könnyebb ezzel a munka, ha épp a célunk a fa magasabban levő, elhalt ágainak eltávolítása, vagy a lombkorona megritkítása.

Negyedik szabály: NE metszünk meg semmit akkor, amikor az már gyümölcsöt nevel vagy akkor, ha annak alakja, lombozata, ágai megfelelőek és egészségesek. Metszeni ugyanis nem tűzön-vízen át kötelező!

Mikor és mivel kezdjük a metszést?

Még mielőtt felvennénk a metszéssel a (munka)kesztyűt, távolítsuk el a fán áttelelt aszalványokat, ugyanis ezek elsőszámú fertőzésforrások lehetnek (lásd.:monília).

Kora tavasszal, már fagymentes időben, a fák és bokrok nyugalmi időszakában az első hajtások kibukkanását megelőzve a szőlővel kezdjük a metszést, majd áttérhetünk még virágzás előtt az alma, birs és körtefák metszésére.

Szintén korai metszést igényelnek a csonthéjas gyümölcsfák; a barack, a szilva valamint a cseresznye és a meggy (március környékén), általában rügyfakadás idején, de még virágzás előtt érdemes ezeket kissé megmetszeni.

Nyár végén, ősz elején a letermést követően metsszük a ribizli-, szeder-, egresbokrokat, valamint ugyanígy ősszel végezzük el (a dióverést követően) a szükséges ágvágásokat, ritkításokat, metszéseket a diófán.

Minden fafajtát a saját igényei szerint messünk!

Talán sokak kedvét elveszi az, ha azt mondjuk, hogy minden fafaj a fajtájára jellemző metszésmódot igényli. Ezt elkerülendő kitérünk a legközismertebb fajtákra, amelyek alapján már lehet tovább kísérletezgetni vagy „hozzáértőként” megkérdezni a metszésben járatosabb családtagokat.

Almatermésűek: jól bírják az erős metszést és szeretik a szellős, benapoztatott lombkoronát, azonban túl erős visszametszés esetén előfordulhat, hogy rákövetkező évben sok úgynevezett „fattyú-vesszőt” hajtanak.

Szőlő: mélynyugalomban jobban viselik a metszést, így kora tavasszal érdemes visszavágni a vesszőket, majd hajtásidőben eltávolítani a kacsokat és fiaágakat, ami nem nevel gyümölcsöt.

A csonthéjasok metszése kicsit trükkös

A szilva képes sűrű, sudaras koronát növeszteni, ezért amikor termőre fordul érdemes rendszeresen, évről-évre ritkítani, valamint az ágvégi söprűhajtásokat eltávolítani.

A baracknál a legjobb megoldás, ha a termésszüretet követően végzünk egy előmetszést, majd tavasszal, a rügyfagykárok ismeretében, szükség szerint végzünk ismételt metszést – a termőhatékonyságot szem előtt tartva -, négy-öt különálló ág meghagyásával.

Meggy, cseresznye esetében érdemes a 3-as vagy többvillás ágelágazásokat megszüntetni, ugyanis ezek hajlamosabbak itt letörni.

Kettős elágazásokkal rendelkező fánkat pedig érdemes (miként a többi gyümölcsfát is) rügyelágazásnál metszeni annak megfelelően hagyva meg rügyeket, hogy oldalra ágazó vagy felfelé törekvő hajtásokat szeretnénk inkább elérni.

Figyelem! Egyes esetekben, amikor jól láthatóan túl sok termést nevelne a fa, érdemesebb akár egész gyümölcscsoportokat is még jóval szüret előtt eltávolítani, ugyanis a sok, nehéz gyümölcs letörheti a gyengébb ágat illetőleg a termés is savanyúbb lehet, elkorcsosulhat, ha a fa nem tudja azokat megfelelően kinevelni.
Jó kertészkedést kívánunk!