Mikor kell trágyázni a füvet: ősszel, tavasszal vagy nyáron?

A gyom szebben nő, mint a gyep? Ilyen esetekben talán egy pillanatra megfordulhat az agyunkban, hogy jobb lett volna, ha nem is fűmagokat vetünk el, hanem mondjuk egyenesen pitypangot, vagy tyúkhúrt. Ám ezt követően általában inkább egy izmosabb kapa vagy a gyomirtó után nyúl az ember, vagy újragondolja fűgondozási lehetőségeit.

A megfelelően előkészített (gyomirtózott), egyenletesen vetett és elég tápanyagot kapó pázsit, ha rendszeresen nyírjuk sűrűn nő és egészséges. Az egészségesen növekvő gyökérzetű és sűrű fű között pedig nem, vagy csak nagyon nehezen képes felütni fejét a gyomosodás.

Amennyiben tehát véglegesen leszámoltunk azzal a kétségbeesett ötlettel, hogy a kerti pázsitot lélekben inkább méhlegelőnek vagy kopár pusztának minősítsük, lássuk, mit tehetünk annak érdekében, hogy az egészséges, buja zöld fű domináljon a kertünkben és ne a dúsan virágzó folyondár vagy épp a szélfútta, szúrós ördögszekér.

Első körben, gondoskodjunk a gyomok megfelelő kiirtásáról vagy eltávolításáról, illetőleg a kifoltosodott gyep újravetéséről (erről előző cikkünkben olvashat bővebben).

Ezek után érdemes elgondolkodni füvünk tápanyag-utánpótlásának „mikéntjéről”, és főleg „mikorjáról”

A trágya terítéséhez használhatunk kisebb-nagyobb kézi műtrágyaszórókat vagy akár azt a szóró kocsit is, amit még a magok vetése során használtunk. Ez ugyanis a trágya szétszórására is tökéletesen megfelel, hiszen sokkal egyenletesebb és takarékosabb szórást biztosít, mint a kézi szóró eszközök.

Trágyázás tavasszal – évindító gyepindító

Vannak, akik esküsznek a kora tavaszi „jól megrakjuk, elterítjük”, módszerre. Ennek megvannak persze az előnyei, hiszen főleg egy növekedést gyorsító, nitrogén és foszfortúlsúlyos starter műtrágyával igen jó kezdő löketet kaphat a márciusban frissen kiszórt mag vagy a téli viszontagságok után épp csak magához térő fű.

Ám nem árt tisztában lenni azzal, hogy az indító trágya is, mint minden csoda, ha nem is három napig, de általában nagyjából csak a nyár kezdetéig, vagyis maximum 10 hétig képes kifejteni a hatását. Így felmerül a kérdés: mi lesz utána?

Ha szerencsések vagyunk és egyébként igen jó, középkötött, humuszban gazdag talajon kertészkedhetünk, rendszeres locsolás mellett talán könnyedén fogja venni a füvünk az aktív vegetációs időt. Azonban, ha nem vagyunk ennyire szerencsések, akkor erre is szükségünk lesz:

Nyári trágyázás – egyszer vagy többször?

Azok, akik már csak akkor kaptak észbe, hogy trágyázni is kellett volna a kertet nem csak több körrel gyomirtózni, amikor az első családi pikniken keresve sem találni olyan területet a kertben ahol puha fűre lehetne teríteni a plédet, gyakran azonnal vad Pétisó szórásba kezdenek.

Ezt az elkeseredett lépést azonban senkinek sem javasoljuk. Még akkor sem, ha a sógor vagy a szomszéd esküszik rá, hogy működni fog és a fű hipp-hopp, zöldebb és sűrűbb lesz, mint valaha. Bár kifejezetten kapóra jönne a töménytelen mennyiségű, könnyen oldódó nitrogén a fűnek a növekedési időszak során, azonban a könnyű és gyors tápanyagfelvétel nem csak a fű növekedését, de a fű szerkezeti megnyúlását is okozhatja, vagy akár ki is égetheti azt. A szerkezeti megnyúlás hátrányait pedig legkésőbb az első fűnyírózást követően tapasztalhatjuk, amikor a magasra került „bokrosodó” részeket a megszokott vágásmagasságba állított gépünkkel leszecskázva csak a puszta szárak maradnak az addig dúsan burjánzó gyep helyén.

Ahhoz, hogy elkerüljük az ehhez hasonló kellemetlen meglepetéseket, érdemesebb egyenletes időközönként, vagyis nagyjából kéthavonta, május elején, július és szeptember elején, immár nem indítóval, hanem egy jó kis komplex műtrágyával táplálni a füvet. Ezt egészen az ősz beköszöntéig jó hatásfokkal alkalmazhatjuk, a látvány magáért fog beszélni.

Persze kérdezhetnénk, hogy miért is ne lehetne kitolni a trágyázási időszakot? Hiszen ahogy az utóbbi évtized tapasztalata mutatja, a nyár és ezzel együtt a „terasz-haverok-piknik-grillsütögetés” szezon ma már szinte október közepéig is eltarthat.

Ennek az az egyszerű oka, hogy a tél beállta előtt a fűnek azzal teszünk jót, ha segítjük számára a felkészülést. Vagyis október után már nem nyírjuk, utolsó nyírás során nem mulcsozzuk, viszont rendszeresen és alaposan megtisztítjuk a ráhullott levelektől valamint a közzé rakódott filcesedett részektől.

Trágyázás ősszel még a tél előtt

A vélemények megoszlanak szükségességéről. Azonban, ha szeretnénk javítani füvünk fagytűrő képességén és gombákkal, vírusokkal szembeni ellenálló képességén érdemes egy utolsó utáni, októberi, kifejezetten káliumban gazdag trágyázást is beiktatni.

Ehhez a művelethez az üzletek polcain már számos kiszerelésben található kifejezetten őszi gyeptrágya.

Figyelem! A füvesített területet évenként legalább 3-szor erősen ajánlott trágyázni annak érdekében, hogy egyenletes növekedésű és a betegségekkel szemben ellenálló fű legyen az eredmény.

A gyeptrágyázást pedig mindig a fűnyírás valamint az azt követő gyepszellőztetés után végezzük, és utána alaposan öntözzük is meg a trágyázott területet, hogy a tápanyagokat bemoshassa a talajba a víz.